97049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi rostok, pl. aszbesztrostok termelési hányadának javítására

- Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97019. SZÁM. — XVII/d. (VIII/b., Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás ásványi rostok, pl. aszbesztrostok termelési hányadának javítására. Société Générale d'Exploitations Industrielles Basel. A bejelentés napja 1928. évi február hó 28-ika. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi május hó 23-ika Számos ipari termék, így pl. az aszbesztcement, aszbesztpapír stb. gyártásánál ásványi, pl. aszbesztrostokat hasznjálnak. A különböző ipari termékek előállítása 5 céljából először is az aszbesztrostokat feltárják, azután mindenkori felhasználási céljuk szerint (cement, tömítőanyagok, gasztószerek stb.) egyéb anyagokkal keverik és az egyes termékek formálása cél-10 jából összegyúrják. Már régebben észlelték, hogy a különböző rostok termelési hányada, vagyis az adott felület, illetve adott mennyiségű végtermék előállításához szükséges rostok 15 súlya igen váltakozó a rostok származása szerint. Megpróbálták ugyan a rostok feltárásának mechanikai úton való javítását, de sikertelenül, mert egyes rostok tökéletes 20 feltárása leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött és bármivel próbálkoztak is, számos rostnyaláb teljesen feltáratlan maradt és gyakran még a kész termékben is felismerhető volt. 25 Sőt, ha a rostokat oementrostkeverék gyártásához használták, a cement egyes rostokhoz jobban, másokhoz kevésbbé látszott tapadni. Jelen találmány segítségével már most a 80 legrosszabb minőségű rostok termelési hányadát is jelentékenyen lehet fokozni, olyannyira, hogy a jelenleg ismert legjobb minőségű rostok termelési hányadát is elérjük. Ez az eljárás, mely jelen találmány 35 tárgyát képezi, a rostoknak valamely olyan vegyszerrel való kezeléséből áll, mely az egyes rostfajták szerint változik, de amelyet az esetek nagy többségében valamely hígított sav vagy savkeverék, leginkább azon-40 ban hígított kénsav képez. A rostokat a sav hatásának vagy akkor tesszük ki, amikor a rostok még csak nagyjában vannak feltárva, vagy a végleges feltárására szolgáló készülékben, vagy pedig feltárt állapotban, utóbbi esetben a velük 45 összegyúrandó termékek hozzáadása előtt vagy alatt. A vegyszer a rostra kettős hatást gyakorol: Egyrészt kedvezően befolyásolja a rostok 50 feltárását, amennyiben azt oly mértékben gyorsítja és javítja, hogy kis idő múlva az összes rostok alkotta «réteg»-eken a legjobb minőségű rostokat jellemző göndör vonalak vehetők észre. 55 Másrészt a vegyszer fiziko-kémiai hatást is kifejthet, amikor is gelek képződését okozhatja, melyek a cement vagy más hasonló anyag részecskéit a rostok felületén lekötik. Ezen utóbbi hatás csak akkor vá- 60 lik különösképen észrevehetővé; ha a rosthoz poralakú terméket, pl. cementet vagy hasonlót akarunk adni. Az utóbbi hatás egyes esetekben nem érhető el tökéletes módon. Ez akkor fordul 65 elő, ha a rostokat a hígított savak nem támadják meg. Ekkor a rostok termelési hányadát még nagyobb mértékben javíthatjuk, ha a rostokat még feltárásuk előtt alkaliszilikátoldatokkal, majd a feltárás alatt 70 vagy után a fentemlített higított savval kezeljük. Ha a rostokat más célra, pl. rostcementnek (pl. aszbesztkéregpapír előállítása céljából való) gyártásához használjuk, 75 a cement vagy más anyag lekötésének hatásosabbá tétele általában nem fontos, hanem a vegyszernek a rostok feltárására gyakorolt kedvező hatása egymagában is elegendő a termelési hányad feltűnő meg- 80