97030. lajstromszámú szabadalom • Thermikus folyadékemelő készülék
tartányt az (e) kamrával összekötő (g) csőnél. A nyomást a ferde (c) csőben forralt folyadék gőze gyakorolja mindaddig, 5 amíg a gőz az (a) csőben levő folyadék felszínén nem kondenzálódik, mire a (b) gömbben a nyomás alászáll a légköri nyo más alá és a folyadék az (a) csőbe áramlik vissza. 10 Az (a) csőben levő folyadék felszínét a gőz kezdetben melegíti ugyan, de a környezet hűti az (a) cső, valamint a (b) gömb falait, tehát a bennük levő folyadék felszíne hamarosan lehűl, mire a gőz lecsa-15 pódik. Kísérletileg kitűnt, hogy az (i) csövet elzáró (j) szelep megtakarítható, feltéve, hogy az (i) csőnek a (j) szeleppel zárandó torkolata sokkal szűkebb a (g) csőnek (f) 20 szeleppel zárt nyílásánál. A készülék biztos működésének feltétele az (a, b, c) edények keresztmetszeti felületeinek helyes méretezése. Minél kisebb az (a) cső keresztmetszete a (b) bővületé-25 hez képest, annál erősebb vákuum idézhető elő a készülékben. Ha azonban túlságosan szűkre szabjuk az (a) csövet, a nagyfokú vákuum dacára sem szívódhat fel a (c) csőben fejlődő gőz lecsapására elegendő 30 folyadékmennyiség és a szívóhatás nem lesz akkora, hogy a készülék teljesen megteljék. Másrészt az elérendő hatás a g'őzfejlesztés gyorsaságától is függ. TJgy találtuk, hogy a készülék akkor működik he-35 lyesen, vagyis akkor telik meg teljesen minden kondenzáció után, ha a futófelület legalább akkora, mint a (b) gömb legnagyob keresztmetszetének felülete és ha az (a) cső keresztmetszeti felülete az előbbi-40 nek mintegy 1 /R H -ad része. A (b) gömböt a ferde (c) csővel összekötő csődarab ne le gyen szűkebb az (a) csőnél. A készülék kondenzáló részeinek falai lehetőleg rosszhővezető és csekély hőkapa 45 citású anyagból készítendők, amely anyag kevés meleget vezet el a fűtőfelületről és kevés meleget vesz fel a kiáramló folyadékból, nehogy a visszaáramló folyadék felmelegedjék. Minthogy minden anyag-50 nak van bizonyos hővezető és hőtároló képessége, ezt szükség esetén hűtéssel vagy más módon paralizálni kell. Például, ha a készülék jóhővezető fémből készül, liid rosztatikus kiegyenlítés alkalmazható. 55 A 3. és 4. ábrákon feltüntetett petró ; leumlámpánál ilyen hidrosztatikus kiegyenlítő szerkezet van alkalmazva, mely' nek vázrajza az 5. ábrán külön is látható, Az (m, n, o, p) csőrendszer függélyes (p) részének felső vége (CL) visszacsapó szele- 6( pen át az (a) cső révén az (r) kamrával van összekötve. A (t) lemez, mely egy trapezkeresztmetszetű tok (4. ábra) egyik falát képezi, egyúttal válaszfal a (p) cső és a vele párhuzamos (u) cső között, mely 6; utóbbinak felső vége (x) visszacsapó szelepen át (3. ábra) a (w) szűrőt tartalmazó (v) edénnyel áll összeköttetésben. A (p) és (u) terek a (t) fal alsó részén levő (y) nyíláson át közlekednek. Az (u) tér tetején 7( apró, légkibocsátó (z) nyílás van. Az (r) kamrában fölül zárt csőalakú (2) légüst van elhelyezve. Ez a kamra felül a (3) csővel közlekedik, melynek kúpos felső végének nyílásán kúpos (5) tű hatol át, 71 mely tű a (3) csőben vezetett (4) rúdhoz van erősítve. E rúd alsó vége (6) bütykön vagy íves tárcsán nyugszik, melynek forgatásával a (4) rúd, illetve (5) tű emelhető és süllyeszthető. Az (r) kamrából alul (7) 8i furat vezet a (9) öntvényben forgatható (1.6) csaphoz, melyből (8) furat vezet egy a (v) edénnyel összekötött felszálló csőbe. A (7) furat a (16) csap révén a (8) furattal, vagy az ennek folytatását képező (11) 8 furattal köthető össze. A 3. ábrán a (8) furat az olajtartányba vezető (10) furattal közlekedik. A (3) cső a (13) invertégőt, hordó (12) kamrába torkol, melybe a (14) nyíláson át levegő is jut. Az égő tartójá- 9 hoz (15) fémszalag van erősítve, melynek szabad vége a gőzöltető (m) cső alsó végét veszi körül és meleget vezet hozzá. Az 5-—8. ábrákon az előbbi szerkezettel kapcsolatos (m, n, o, p) csőrendszer külön 9. van feltüntetve. Az egyes ábrák a csőrendszer különböző működési fázisait illusztrálják. Ezt a csőrendszert mindenekelőtt teljesen megtöltjük petróleummal. Ha a ferde 1 (m) cső alsó végét hevítjük, a keletkező gőz az (m) cső (17) csúcsáig száll fel (5. ábra) és olajat szorít ki a (p) cső felső végén (a 3. ábrán a (q) szelepen át). A gőzt pontok, az olajat vonalkák jelzik. 1 A 6. ábrán feltüntetett állapotban a gőznyomás „h" magasságú folyadékoszloppal van egyensúlyban. Folytatólagos fűtés folyamán a gőz a szűk (o) csőbe hatol (7. : ábra) és a hidrosztatikus (h) nyomás 1 gyorsan növekszik mindaddig, amíg a gőz az (o) cső felső végén átlép a (p) csőbe és ott kondenzálódik. Amint a kondenzáció megkezdődött, a nyomás az (o, m, n) csö, vek gőzzel telt terében hirtelen csökken és 1 ; az (n) csőbe olaj szívatik fel az olajtartányból, amely az útjában levő gőzt kondenzálja (8. ábra) és az egész csőrendszert
