97027. lajstromszámú szabadalom • Folyadékok főleg italok hűtésére való asztali készülék

Megjelent 1939. évi szeptember hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97027. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Folyadékok, főleg italok hűtésére való asztali készülék. Dr. Turtsányi Béla orvos Budapest. A bejelentés napja 1928. évi május hó 8-ika. Ismeretes az elpárolgó folyadékoknál fellépő, a hűtőtechnikában alkalmazott azon jelenség, hogy a párolgásra szüséges hő a környezetből vétetvén, hűtőhatás jő létre. A találmány szerinti hűtőkészülék 5 ezen az elven alapszik és célja, hogy könynyen kezelhető, kis helyen elférő, az asztalra helyezhető készüléket létesítsen, amely vendéglői, kávéházi avagy házi használatra alkalmas és az asztalra kerülő 1° italok hűtésére szolgál, kezelése pedig egyszerű. A találmányt a mellékelt rajzon négy példaképeni kiviteli alakban szemléltetem vázlatosan. 15

A készülék legegyszerűbb kiviteli alakja (1. ábra) a megfelelő falvastagsággal kiképezett (1) palackból áll, amely tetszőleges anyagból készülhet, előnyösen azonban valamely, a hőt jól vezető anyagból, pél-20 dául vörösréz, ezüst, alpakka, stb. készül, és amely külső felületén egy az oxidáció elleni védőbevonattal, ezüst- vagy nickelbevonat stb. van kiképezve. Az (1) palack felső vége (2) csőben végződik, amely vala-25 mely (5) csappal van rendszerint elzárva. Az (1) palack (3) cseppfolyós gázzal (például szénsavval) van töltve. Folyadék vagy ital hűtése céljából az (1) palackot a hűtendő (4) folyadékba állítjuk és az (5) 30 csapot nyitjuk. A (3) cseppfolyós gáz ekkor párologni kezd és az (1) palackot lehűti; az utóbbi pedig a hűtendő folyadékban állván, az utóbbit hűti. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál 35 az (1) palack felső végén levő (2) cső lefelé irányuló (6) nyúlványban végződik. Hűtés céljából e kiviteli alaknál nem az (1) palackot helyezzük a hűtendő folyadékba, hanem a fent említett (6) csőnyulványt (2. ábra). Az (5) csap nyitásakor a (3) csepp- 40 folyós gáz párologni kezd, lehűti a környezetét és saját maga is lehiil. A (6) esőnyulványon át hideg állapotban áramlik a hűtendő (4) folyadékba és azt lehűti. A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (1) 45 palack (2) kivezető csöve a 2. ábráéhoz hasonlóan, (6) nyúlványban végződik. Ez a cső azonban ebben a kivitelben a palack belsejében is folytatódik a (7) csőben és a palack fenekének közelében végződik, ahol 50 (8) nyílása van. A hűtendő (4) folyadékba, ill. italba ez esetben is a (6) csövet vezetjük be, majd az (5) csapot nyitjuk. A csövön keresztül ekkor nem hideg gáz, hanem cseppfolyós 55 gáz jut a hűtendő (4) folyadékba, ahol az elpárologva, a folyadékot hűti. A 4. ábrán feltüntetett készülék kiviteli alakja a 2. ábrán látható készüléknek felel meg, azzal a különbséggel, hogy a (2) cső öO (6) nyúlványa egy az (1) palackon rögzített (9) edénybe torkol, az (5) csap nyitása után, abba bocsátja a hideg gázt és a lehűtendő (4) italt ez a (9) edény hűti. A 3. ábrán feltüntetett kivitel is kiképezhető ily 65 külön (9) edénnyel, amelybe ez esetben nem a hideg gáz, hanem a cseppfolyós gáz csepeg. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknak bár egyszerű a kiképzése, az a hátránya, 70 hogy az aránylag nagy térfogatú (1) palackot a hűtendő italba bele kell állítani, amely palack sok folyadékot szorít ki. A 2. és 3. ábrán feltüntetett kiviteli példák esetén ez a hátrány azzal van megszün- 75. tetve, hogy a hűtendő folyadékba csupán az aránylag kis térfogatú (6) csőnyulványt helyezzük be. Ezekben az esetekben a hűtőközeget képező gáz, ill. cseppfolyós gáz