97009. lajstromszámú szabadalom • Ceruzahegyező gyalú

Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 97009. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Ceruzahegyező-gyalu. Fischer Pál gyárigazgató Budapest. A bejelentés napja 1928. évi március hó 8-ika. A találmány ceruzahegyezőgyalu, melynek az az előnye, hogy a hegyezés közben keletkezett forgács, ceruzapor és egyéb tisztátlanság egy tokban gyűl össze, ahon-5 nan időnként kiüríthető, azonban hegyezés közben sem a kéz, sem pedig az íróasztal, vagy a padló nem piszkolódik be. A találmány a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítás! alakjában van feltün-10 tetve és pedig az 1. ábra a hegyezőgyalu hosszmetszete, a 2. ábra a hegyezőgyalu kereszmetszete, a 3. ábra a hegyezőgyalu egy másik kiviteli alakjának hosszmetszete, a 15 4. ábra egy további kiviteli alaknak hosszmetszete, az ó. ábra pedig ugyanezen kiviteli alaknak felülnézete, a 6. ábra pedig egy szabályozó betétlemez 20 távlati képe. A találmány szerint az (a) hegyezőpengt a (b) toknak (c) fedőlapján van (d) csavar, vagy egyéb rögzítőszerv segélyével kicserélhető módon megerősítve. A (c) fedő-25 lapon, az (a) penge előtt, (f) nyílás van kivágva, melyen át a ceruzáról lehasított forgács a tok belsejébe hullik. A (c) fedőlap egyik vége (g) csap segélyével oly módon van a tokfalhoz erősítve, hogy ezen 30 csap körül felnyitható. Az 1., 2. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (a) penge előtt a (h) henger van elrendezve olymódon, hogy palástjának egy része a (c) fedőlap (f) nyílásán keresztül a fedőlap fölé nyú-35 lik. A (h) henger tengelye a fedőlap két oldalperemében van forgatható módon ágyazva. A (h) henger előtt a (c) fedőlap lejtősödik, vége pedig (i) nyelvvel van ellátva. A hegyezendő ceruza végét a (c) 40 fedőlapra fektetjük fel és azután a ceruzát többször egymásután hosszirányban ideoda csúsztatjuk a fedőlapon. Miközben a ceruzát hátrafelé húzzuk, a penge lehasít egy-egy forgácsot a ceruzavégből, úgyhogy lassanként a ceruzavég hegyesre legyalu- 45 lódik. A ceruza ide-oda tologatása közben a legyalult forgácsot, ceruzaport stb. a ce' ruza csúsztatása által forgásban tartott (h) henger magával viszi és beleszórja a (b) tok belsejébe. Ilymódon a hegyezés telje- 50 sen tisztán végezhető, sem a kezet, sem pedig az asztalt, vagy padlót a forgácsok nem piszkítják be. A hegyezés megtörténte után az (i) nyelvnél fogva a (c) fedőlapot a (g) forgáscsap körül felnyit- 55 hatjuk, midőn is a tok belseje kiüríthető. A 3. ábra szerinti kiviteli alak abban tér el az 1—2. ábrák szerintitől, hogy a (h) henger elmarad, egyébként azonban ahegyezéslt épp úgy végezzük, mint az előbbi 60 kiviteli alaknál. A 4—5. ábrák szerinti kiviteli alaknál megmarad a (h) henger, azonban a fedőlap csak a hengerig nyúlik és a henger előtt a (b) tok lezárul. Ezáltal a hegyező- 65 gyalu rövidebbre készíthető. A hegyezőgyalut igen kényelmesen lehet zsebben hordani, vagy pedig lehet az asztallapra csavarral felerősíteni. Előnye, hogy az ironhegyet nem töri ki, mint legtöbb, hasz- 70 nálatban levő hegyező készülék, minthogy a hegyezés nem forgatással történik, hanem hosszirányban való mozgatással, úgyhogy a készülék gyaluszerűen működik. A 6. ábra egy (j) betétlapot tüntet fel, 75 melynek segélyével a hegyezés szabályozható. Ezt a betétlapot a (c) lapra fektetjük fel, úgyhogy azzal tompaszöget zár be, amint azt a 3. ábrán a szaggatott vonal mutatja és ezáltal a ceruzahegy felfekvő- 80