96989. lajstromszámú szabadalom • Relaiselrendezés

Megjelent 1929. évi szeptember li<> l(>-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96989. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Relaiselrendezés. Siemens & Halske A.-G. Berlin. Pótszabadalom a 95350. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi február hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1926. évi február hó 18-ika. A 95350. számú törzsszabadalom tárgyát erősítőkkel felszerelt vezetékek kapcsolási elrendezése képezi, különösen oly négydrótos vezetékrendszereké, amelyek 5 villás erősítőkkel vannak ellátva, és amelyeknél a hívóáramnak az erősítőkön való átvitelére alacsony frekvenciájú vivőbullám szolgál, amelynek frekvenciája a beszédfrekvencián belül esik. 10 A továbbmenő vezetékek kapcsolásaiban levő resonanciarelaisk sok esetben nem kívánt szelektivitással bírnak, úgyhogy a normális hívófrekvencia körzetében lépnek működésbe, amely körzet azonban a 15 hívóáramnak a gyakorlatban előforduló, a normális frekvenciától mindkét irányban kitérő értékhatáraihoz képest túlságos kicsiny, úgyhogy a relais működése nem megbízható. 20 A találmány értelmében e hátrányt kiküszöbölhetjük, anélkül, hogy a relaisberendezés érzékenységét a rezgő részek csillapításának növelése által csökkentenők. A találmány értelmében legalább 25 két nyelvet alkalmazunk, amelyeket célszerűen egy relaisberendezésbe építünk be, mimellett mindkettőnek a gerjesztésére a hívóáram szolgál. A nyelvek azonban nem a normális hívófrekvenciáxa 30 vannak hangolva, hanem hangolásuk e frekvencia felett, illetőleg alatt van, úgyhogy a relais tágabb frekvenciahatárok között működik, mintha csak egy nyelvet alkalmaznánk. A kapcsolási elrendezés 35 úgy van kiképezve, hogy a nyelvek által létesített kontaktus nyitása, illetőleg zárása elegendő ahhoz, hogy a munkaáramkörben a kívánt vezérlő hatás érvényesüljön. A találmány lényegének magyaraza- 40 tára szolgál a mellékelt rajz. Az ábrában az abscissára az (f) frekvenciákat az ordinátákra pedig a nyelveknek megfelelő amplitúdóit vittük fel. (I)-el jelöltük az első nyelvnek resonanciagörbéjét, amely 45 nyelv önfrekvenciája (fl) kisebb, mint a normális hívófrekvencia (fo), míg a (II) nyelv (f2) önfrekvenciája nagyobb, minta normális hívófrekvencia (fo). A relais érzékenységére jellemző, hogy a relais csak 50 akkor működik hatásosan, ha valamelyik nyelv amplitúdója az (ao) értéket eléri, vagy annál nagyobb. Ha csak egy nyelvkontaktust alkalmaznánk, úgy az ábrában feltüntetett viszonyok mellett a .relais 55 csak az (fl', fl") körzetben lépne működésbe. Hogy e határokat tágítsuk, két relaist alkalmazunk, amelyeknek (fl) és (f2) önfrekvenciái a hívóáram (fo) normális frekvenciájával szemben úgy van- 60 nak hangolva, hogy a legnagyobb (fl") frekvencia, amelynél az (fl) Önfrekvenciájú nyelv még dolgozik, közel egyenlő, vagy valamivel nagyobb, mint az (fo) frekvencia, míg a (II) nyelv legalacso- 65 nyabb (f2') frekvenciája közel egyenlő, vagy valamivel kisebb, mint az (fo) frekvencia, A rajzban feltüntetett példakénti esetnél (fl"), illetőleg (f2') valamivel nagyobbak, illetőleg kisebbek, mint a nor- 70 mális hívófrekvencia (fo), A rajzból kitűnik, hogy az (fl'. f2") frekvenciakörzetet, amelyben a munkaáramkört legalább egy nyelv vezérli, közel kétszeresre növeltük, anélkül, hogy a relaishatást gyengí- 75 tettük volna. A találmány szempontjából nem lényeges, hogy a váltóárammal gerjesztett