96980. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás poralakú égési anyagokkal dolgozó erőgépekhez

Megjelent 1929. évi szeptember li<> l(>-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96980. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Üzemeljárás poralakú égési anyagokkal dolgozó erőgépekhez. Pawlikowski Rudolf mérnök Görlitz. A bejelentés napja 1928. évi január hó 2-ika. Németország elsőbbsége 1927. évi junius hó 14-ike. Égési erőgépekben a poralakú égési anyagoknak csak oly fajtái alkalmazhatók, melyek a gép üzeme által előírt rövid időszak alatt eléggé gyorsan képesek meg-5 gyulladni és átégni. Ez égési képesség csekély akkor, ha az égési por szemcséi durvák, az égésianyag nedves (mint amilyen pl. a tőzeg), hamuban dús, (mint amilyen pl. a kőszén és barnaszén kigázologtatási 10 kokszterméke) a tűzben elgázosítható anyagokban pedig szegény (mint amilyen pl. a koksz, antracit stb.). Az ilyen nehezen gyulladó vagy lassan átégő poralakú égésianyagokat a talál" 15 mány szerint égési erőgépek céljaira azzal tesszük alkalmazhatókká, hogy azokat gyorsabban meggyulladó égésipor-fajtákkal együttesen használjuk fel. Ehhez képest a nehezen égő fajtáknak, !0 pl. kokszpornak, nedves tőzegpornak nagy hamutartalmú kőszénpornak stb. könnyen gyulladó fajtákkal, pl. barnaszénporral vagy naftalinból, antracénből vagy cukorból stb. származó porral való keverékét 5 alkalmazhatjuk a szóbanforgó gépek üzeméhez. Lehet azonban a mótoros energiával való átalakulás előtt készen előállított keverék helyett a két. rosszul és jól égő porfajtát csak a gépbe való bevezetés alti kalmával, tehát pl. a gépnek kis készlettölcsérében vagy más ily alkatrészében vagy pedig csak az erőgép égésiterében egymással összehozni. Minthogy a könnyen gyulladó porfajta j már fűtőértékénél fogva a legtöbb esetben drágább, a finom őrlés vagy a hamutartalom csökkentése (pl- úsztatás vagy fajtázás) avagy a nagyobb mérvű kiszárítás folytán azonban minden esetben nagyobb költséget okoz, ennélfogva előnyösen a ne- 40 hezen gyulladó fajtából veszünk nagyobb mennyiséget, mint fő-hajtóanyagot és csak csekélyebb mennyiséget adunk hozzá a könnyebben gyulladó fajtából. Némely tüzelőanyag-pornál elegendő a 45 pornak gépüzemi kísérletekkel minden égésianyaghoz könnyen megállapítható tört részét egészen finomra őrölni, a por nagyobb részét azonban nagy előállítási költségek elkerülése végett durvább szem- 50 nagyságúra meghagyni. Ekkor a legkisebb porszemcsék előbb lobbanak lángra, mivel a gép munkalevegőjének kompresszió-hője a nagy felület útján gyorsan behatolván a magvat gyorsan elgázosítja, mimellett 55 a legkisebb porszemcsék, a felszabaduló égési hőjüknél fogva a munkalevegő hőjét oly nagy mértékben fokozzák, hogy azután, eléggé rövid idő alatt a csupán durvábbra őrölt szemcsék is meggyulladnak 60 és kiégnek. Hasonlóképen nedves és nagy hamutartalmú égésianyagoknál is elegendő az anyagnak csupán egy tört részét, melyet szintén üzemkísérletek útján könnyen ál- 65 lapíthatunk meg, nagyobb mértékben kiszárítani vagy annak csak egy tört részét hamuban szegényebbé tenni, vagyis a gyulladási képessége tekintetében nemesíteni, mimellett ezen, gyújtóanyag gyanánt 70 szereplő részlet ugyanazon vagy más tüzelőanyag fajtából állhat, mint a hajtópornak főmennyisége. A találmány szerint minden, magábanvéve túl bizonytalanul, vagy túl lassan 75 meggyulladó avagy túl lassan átégő porfajtát, pl. antracitét, nagy hamutartalmú szeneket, megelőző kigázologtatásból, olaj-