96976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz csíramentesítésére

Megjelent 1939. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96976. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Eljárás víz csiramentesítésére. Muclika József mérnök Wien. A bejelentés napja 1928. évi május hó 7-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi május hó 7-ike. A találmány a víznek oly csiramentesítésére vonatkozik, melynél a vizet előbb pl. klórral, klórvegyületekkel, mint klórmészszel, hypokloritekkel foganatosított klóroj zással csiramentesítjük és ezt követőleg a szabad klórtól, a klórvegyületektől stb. megszabadítjuk. Ennél az eljárásnál előnyösen szemcsealakú szenet vagy széntartalmú anyagot használnak a klórtalanítás-i hoz. Ez utóbbi művelet azon ismert reakción alapszik, mely fellép, ha klórvizet és szenet összehozunk. Ezt a reakciót a következő egyenlet fejezi ki: C + 2H2

0 + 4 Cl = 4 H Cl + C02 A találmány lényege már most az, hogy a víz klórtalanítását a szűrőanyag számára mosószerkezettel ellátott szűrő módjára kiképezett szerkezetben végezzük, melyben szűrőanyag helyett klórtalanító anyagot, pl. szenet vagy széntartalmú anyagot használunk. A klórtalanító eljárásnak ilyfajta, mosószerkezetet tartalmazó, szűrő módjára kiképezett szerkezetben való elvégzése azzal az előnnyel jár, hogy a reakciós tömeg időnként átfektethető, ahol is a tömeg átfektetésével együtt jár annak mosása is. Ezáltal a reakciós maszsza egész felülete hatásos marad pl. a klór és szén között végbemenő vegyi reakció számára. Az efajta szerkezet a vegyi reakcióval egyúttal a víz mechanikai tisztátlanságait megkötő szűrést is összekapcsol, mely tisztátlanságoknak a reakciós massza (szén vagy efféle) felületére gyakorolt káros hatásának a mosás veszi elejét. Ilyfajta szerkezetnek alkalmazása folytán, a reakció massza a klórtalanításnál, felületi hatásának kihasználása szempontjából szükséges átfektetése közben jobban kíméltetik, mint pl. kavarással foganatosított 40 átfektetésnél, melynél a tömegrészecskék egymáshoz való dörzsölése folytán az anyag könnyen szétdörzsölődik. A reakciós masszát a találmány szerinti eljárásnál, pl. klórozott vízzel fektetjük át 45 és mossuk, hogy a reakciós masszának iníiciálását elkerüljük. A rajz 1—2. ábrái egy a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas szerkezetet szemléltetnek, mely fúvókával és ejek- 50 tor csővel ellátott homokoszlop-szűrők módjára van kiképezve. A klórtalanító szerkezet a kúpos (2) fenékkel ellátott (1) tartályból, illetve tokból áll (1. ábra), mely a célszerűen szem- 55 csealakú szénből vagy széntartalmú anyagból álló reakciós masszát veszi fel. A tartályba a harántirányban átmenő Í3) gyűjtőcső (2. ábra), melyből két oldal felé (4) szitacsövek ágaznak el, úgy van 60 beépítve, hogy teljesen az a reakciós maszszában fekszik. A tartálynak a reakciós masszával nem töltött részében (5) vályú van elhelyezve, melybe a klórozott vizet a tartályba bevezető (6) cső torkol. A kúpos 65 fenék legmélyebb helyén (7) csájcsőből és (8) ejektorból álló szerkezet van beépítve, melynek rendeltetése a reakciós massza átfektetése és mosása. A (8) ejektoron (9) terelőtest van átvezetve. A tartály (10) 70 fedőjébe (11) szellőztető szerkezet van beépítve. A készülék működési módja a következő: A klórozott vizet, a (6) vezetéken át. a 75 tartály gyűrűala'kú (5) vályújába vezetjük be, mely víz innen hatol át a szemcsés