96965. lajstromszámú szabadalom • Készülék lökési energia felemésztésére

— 2 — gattyúra stb. vigyük át, ahol is a töltő­testek tömege a membrán ideális megtá­masztását eredményezi. A leírt készüléknél az energia felemész-5 tésére alkalmazott töltés a lökéstfelvevő rész, a (b) dugattyú és az (f) rúgóval ter­helt dugattyúszerű (e) tárcsa közé van. zárva. Az az eltolódás, melyet a töltőtes­tek a lökés alkalmával kapnak, a lökőerő 10 irányában megy végbe. Ez a körülmény oly szerkezeti hosszúságot mutató készü­lékekhez vezet, mely miatt e készülékek nem mutatkoznak minden használati célra, minden körülmények között haszna-15 vehetőknek. így pl. vasúti járművek súr­lódási puffereinek céljaira, melyekhez pe­dig a készülék alapjában véve igen alkal­mas, a megkötött méretek folytán nem lehet a készüléket minden körülmények 20 között alkalmazni. E hiány elkerülése végett a találmány további kiképzése szerint, melynek foga­natosítási példája a 6. ábrán látható, a rúgóval terhelt (e) dugattyúszerű tárcsa. 25 amelyre a töltőtestek a lökés alkalmával a lökőerőt átviszik, az üregesen kiképe­zett (b) dugattyú belsejébe van áthe­lyezve. Ekkor a rúgóval terhelt tárcsa a lökés alkalmával a lökés irányával ellen-30 kező irányú mozgást végez. Oly további fogonatosítási alak, mely a kitűzött célnak (szerkezeti hosszúság csök­kentésének) elérésére alkalmas, a 7. ábrán van feltüntetve. E foganatosítási alaknál 35 a (d) töltőtestek rúgózó köpenyben, pl. ol­dalt felmetszett hengerben, kúpban stb. vannak elhelyezve. A hasíték lefödése cél­jából és avégből, hogy a töltőtesteknek a rúgózó köpenyből való kitódulását meg-40 gátoljuk, egy második, hasonló köpenyt helyezünk az első köré, mely második kö­peny metszési hézaga a belső köpenyéhez képest eltol tan van elrendezve. Az elren­dezés akként is foganatosítható, hogy a 45 töltőtestek a köpenyrúgón kívül foglalja­nak helyet, amikor is az utóbbi a lökés alkalmával összeszoríttatik. Ha az 1—5. ábrákon feltüntetett foga­natosítási alakok szerinti készüléket vas-50 úti jármű súrlódási puffere gyanánt al­kalmazzuk, akkor számolnunk kell azzal a körülménnyel, hogy a lökés nyomban a dugattyú löketének kezdetén vivődik át az energiát felemésztő töltésre és ennél-55 fogva meglehetősen hevesen érvényesül. Az ily készülék munkadiagrammja mind­járt az elején meredeken emelkedő nyo­rnasvonalat mutat. Ezen a találmány szerint akként változ­tatunk, hogy, mint a 6. ábrán látható, a 60 löltőtestekre ható rúgóerő egy részét az energiát felemésztő töltés mögött alkal­mazzuk és oly felületre hagyjuk hatni, mely nagyobb, mint az a felület, amelyre a töltés előtt lévő rúgó hat. Ehhez képest 65 az (f) és (fl) rúgókat alkalmazzuk, ahol is az utóbbi a dugattyúszerű (el) tár­csára hat. E foganatosítási alaknál az energia fel­emésztése a lökőmozgás kezdetén csekély 70 és teljes mértékét csak akkor éri el, ami­dőn az (fl) rúgó a szándékolt mértékre már össze van szorítva; e pillanattól kezdve a diagramm kialakulásában az (f) riígó a (d) töltéssel együtt vesz részt. 75 Ha a készülék vasúti járművek súrló­dási puffere gyanánt használandó, akkor annak célszerűen a 8. ábrán feltüntetett alakot adjuk, melynél a (b) dugattyúra közvetlenül ható kúpos rúgó belseje szol- 80 gál az energiát felemésztő töltés felvevő tere gyanánt. Ez esetben a rúgóval ter­helt (e) dugattyúszerű tárcsa a belső rúgó­réteg üregében jár. A rúgórétegek szélei oly szög alatt vannak elrendezve, hogy 85 azok a rúgó összenyomott állapotában kö­zelítőleg kúpfelületet alkotnak. E fogana­tosítási alak szintén a csekély szerkezeti hosszúság előnyét nyújtja. A visszaállító erő a dugattyú visszaállítására szorítko- 90 zik, míg a töltést nem kell eltolnia. Különleges esetekre szükségessé válha­tik az, hogy két, töltéssel ellátott kúpos rúgót alkalmazzunk, melyek közül az egyik a pubertárcsán, a másik pedig az 95 alaplemezen fekszik. A töltés a 9. ábra szerint a tok közepe táján gyűrüalakúan is rendezhető el. Végül a 10. ábra szerint lapos spirál­rúgó t alkalmazhatunk, mely centrális ter- 100 bélésnél kifelé szétterpeszkedik és azt az előnyt nyújtja, hogy a nyomásátvivő fe­lület a terhelés növekedése arányában nő. A 9. és 10 ábra eseteiben nincsen szük­ség terhelő rugókra, mert ilyenek gya- 10E nánt, valamint a készülék visszaállítására maguk a meglévő xúgók szolgálnak. Vasúti járművek dörzspufferei gyanánt különösen alkalmasak a 11. és 12. ábrákon feltüntetett foganatosítási alakok, me- 1K lyeknél az előbbiektől eltérően többé nem következik be a készülékre kifejtett lökési energia jelentékeny részének, heves löké­sek között az aljzatra, a jelen esetben te­hát a járművázra való átvitele, hanem 11; azt, eléggé tartós, rugalmas anyagból

Next

/
Thumbnails
Contents