96945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilalkohol feldolgozására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96945. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás etilalkohol feldolgozására. Holzverkohluiigs-Industrie A.-G. Konstanz i/B. A bejelentés napja 1927. évi november hó 4-ike. A találmány etilalkohol feldolgozására vonatkozik acetaldehiddé és egyébb ter­mékekké, különösen oxidációs és konden­zációs termékekké való átalakítás útján. 5 Ismeretes etilalkoholnak gőzalakban ka­talizátorok fölötti elvezetése és ezáltal az alkoholnak acetaldehiddé és hidrogénné való megbontása. Acetaldehidnek és ebből további termékeknek előállítására azon-0 ban ez a reakció nem alkalmas, mert a há­rom anyag, úgymint az etilalkohol, az acetaldehid és a hidrogén közötti egyen­súlyi helyzet folytán az etialkohol dehid­rálása nem tökéletes. Megkísérelték már L5 ezért az említett reakció közben képződő hidrogénnek levegő és alkoholgőz elegyé­nek alkalmazása útján vízzé való elégeté­sét és a képződött acetaldehidnek a reak­ciógázok vízzel való kimosása általi ki-20 nyerését. Ez az eljárás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a kapott vizes alde­hidoldatot rendszerint nem lehet minden további nélkül felhasználni, hanem azt előbb alkalmas kezeléssel, különösen desz-25 tillációval, gőzfogyasztás és anyagveszte­ség mellett, vízmentes acetaldehiddé kell át­alakítani. A vízzel való elnyeletés kiküszö­bölése melletti közvetlen továbbfeldolgo­zásnál is zavarólag lép fel a hidrogén 30 oxidációja alkalmával a kontaktuson kép­ződő vízgőz. Kitűnt pl., hogy a legelőször képződött acetaldehid- és víz-elegy oxidá­ciójánál csak kb. 85%-os ecetsav áll elő. Zavarólag hat továbbá néha tény, 35 hogy az alkalmazott munkafeltételeknek­megfelelően az acetaldehiddel együtt bizo­nyos mennyiségű változatlan etilalkohol is távozik, ami pl. az ecetsavra való feldol­gozásnál ecetsavetilészter nem kívánatos 40 képződésére ad alkalmat. Ehhez járul még, hogy bizonyos alkoholmennyiségeket, pl. 5%-ot, sőt többet is, a kontaktusok ecet­savvá alakítanak át és hogy az elsősorban, képződő acetaldehidből a levegő oxigén­jének behatására további ecetsavmennyi- 45 ségek keletkeznek, minek folytán erősen hígított (kb. 1%-os), gyakorlatilag nem ér­tékesíthető alakban kapunk ecetsavat. A találmány szerint úgy járunk el, hogy etilalkoholnak és oxigéntartalmú gázok 50 nak elegyét katalitos úton acetaldehiddé alakítjuk át, a kontaktustérből távozó re­akciógázokat erős lehűtéssel víztől lehe­tőleg tökéletesen megszabadítjuk, azután az acetaldehid kivonására vízmentes vagy 55 vízben szegény oldószerekkel kezeljük. A vizes kondenzátum ez esetben egyidejűleg tartalmazza a változatlanul távozott etil­alkoholt és a képződött ecetsavat, úgyhogy a gázok ehhez csatlakozó kezelésénél tiszta 60 aldehidnek az alkalmazott orgános oldó­szerben való oldatát kapjuk. A lehűtött vi­zes kondenzátumot előnyösen felhasznál­hatjuk még a reakciógázok mosására, mi­által a frakcionált kondenzálás hátrányait 65 kiküszöböljük és különösen a változatlan etilalkoholnak gyakorlatilag tökéletes el­távolítását érjük el. A vizes kondenzá­tumba átmenő aránylag csekély acetalde­hid mennyiséget pl. desztillációval víz- 70 mentes aldehid alakjában visszanyerhet­jük. A kapott ecetsav hasznosítására cél­szerűen úgy járunk el, hogy az etilalkohol ból, vízből és ecetsavból álló kondenzátum hoz koncentrált alkoholra való feldolgozás 75 előtt valamely katalizátort, pl. kevés ásvá­nyi savat adunk. Ekkor az ecetsavat, gya­korlatilag egészében, ecetsavetileszter alak­jában kapjuk meg, amely alkoholból elő­párlat gyanánt távozik, míg az alkoholt 80

Next

/
Thumbnails
Contents