96944. lajstromszámú szabadalom • Sokszögelési és részletpontok koordinatáinak meghatározására szolgáló műszer

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96944. SZÁM. — Yll/a. OSZTÁLY. Sokszögelési és részletpontok koordinátáinak meghatározására szolgáló műszer. Harmos Sándor magránmérnök Nógrád verőce. A bejelentés napja 1927. évi szeptember hó 15-ike. A háromszögelésnél és sokszögelésnél, vagy hasonló műveleteknél gyakran előfordul az a feladat, hogy meghatározandók valamely pont derékszögű koordi-5 nátái, ha ismeretes a pont távolsága a koordináta tengely kezdőpontjától és e távolságnak az (X) koordináta tengelylyel hezárt szöge. Gyakori e feladat megfordítottja is. Az ilyen feladatok meg-10 oldására eddigelé hosszadalmas és nehézkes számítást vagy szerkesztést kellett végezni. A találmány szerinti műszerrel e feladatok gyorsan, pontosan és minden megerőltető fejmunka nélkül, gépiesen 15 végezhetők el. A találmány szerinti műszer lényegét a negyedköralakú ú. n. rendszálsík, valamint az e fölött mozgatható és hajszálkereszttel ellátott mikroszkóp képezi, mely 20 a rendszálsíkon feltüntetett koordinátarendszer középpontjában ágyazott és e körül elfordítható híd segélyével, melyen elcsúsztatható, az ismeretes koordinátáknak megfelelően beállítható, mire a szó-25 ban forgó pont másik két koordinátája a rendszálsíkon levő skálák valamelyikén leolvasható. A csatolt rajz a találmány tárgyának egy példaképeni kiviteli alakját a 2. és 3. ábrán függélyes metszetben, illetve felülnézetben ábrázolja. Az ' 1., valamint a 8. ábra a műszer egy-egy részletének felülnézete nagyobb léptékben. A 4., 5., valamint 6. ábrák a műszer mikroszkópjában elhelyezett és beosztással ellátott üveglapot a rendszálsíkhoz viszonyított, különböző helyzetekben mutatják. A 30 35 7. ábra a műszer noniuszának nagyobb 40 léptékű rajza. A műszer (o) rendszálsíkja célszerűen ezüstözött, negyedkör alakú fémlap, mely az (a) lábakra van elhelyezve (2. ábra). Az (o) rendszálsík felülete a 3. ábrán 45 általánosságban feltüntetett és a 8. ábrán részletesen kirajzolt beosztással van ellátva. E beosztás oly derékszögű koordináta rendszer, melynek (p) kezdőpontjából (X, Y) koordinátatengeiyek indulnak 50 ki. Az (o) rendszálsíkon levő beosztás sűrűsége tetszésszerinti lehet. A rendszálsík kerületének íves részén a peremszerű (b) kiemelkedés, az ú. n. limbus van elrendezve, melynek felső felülete a 3. ábrán 55 látható, egymástól elkülönített, négy fokbeosztásai van ellátva. Mindegyik fokbeosztás 90 fokot tartalmaz és megfelel egy-egy síknegyednek; a négy skála segítségével, ilyen módon, a teljes kör bár- 60 melyik szöge mérhető. Az egyes fokbeosztások (skálák) kezdetén és végén az illető síknegyednek megfelelő előjelek is fel vannak tüntetve. Az első skála az óramutató járásának irányában 0—90°-ig van 65 számozva és előjelei + + ; a második skála ellentétes irányban 90—180°-ig van számozva és előjelei + —; a harmadik skála számozása ismét az óramutató járásának irányában 180—270°-ig terjed 70 — •— előjelekkel, míg végül a negyedik, ellentétes irányban 270-—360°-ig számozva és — + előjellel van ellátva. Megjegyzendő, hogy a műszer (b) limbusára a százas (centezimális) fokbeosz 75 tás is fölvihető, mely esetben az egyes skálák 100—100 fokot tartalmaznak. A xendszálsík fölött, a koordinátarend-