96905. lajstromszámú szabadalom • Nyomó gázgenerátor

Megjelent 1929. évi október hó 12-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96905. SZÁM. — IT/e. OSZTÁLY. Nyomógázgenerátor. Koller Károly oki. kohómérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 16-ika. Ismeretes, hogy az esetben, ha a mélytemperáturájú gázosításra alkalmas szenekből szármázó generátorgázokat utókezelésnek és pedig tisztításnak, kátrány-5 talanításnak stb. vetjük alá, akkor a gázok a generátorból való kilépési helyen a kátrány harmatpontot csak kevéssé túlhaladó hőmérsékleten (100—130°) tartandók. Ezen aránylag alacsony hőmérséklet 10 elérése céljából a tökéletes redukció biztosítására egyrészt igen magas generátorokat építettek, másrészt a generátorok fölött retortát rendeztek el és a gázokat ezen át vezették el, mimellett a generátor 15 táplálása állandó és egyenletes volt. Mindkét berendezésnek alapgondolata az, hogy a redukciós zóna feletti szénrétegen az egész redukált gázmennyiség átáramoljon, úgyhogy a gázok azon áthaladva 20 érzékelhető melegük nagy részét leadják és így a generátort a megkívánt alacsony hőmérsékleten hagyják el. Az igen magas, valamint a felépítménnyel ellátott generátoroknak számos hátránya van, többek 25 között a nagy beruházási költség, a kiszolgálás nehézségei stb. A jelen találmány célja már most az, hogy egyrészt a már üzemben lévő generátorokat, másrészt az építendő új gene-30 rátorokat úgy alakítsuk, hogy a fenti feltételeknek megfeleljünk, anélkül, hogy a generátorok meghosszabbítása, ill. felépítménnyel való ellátása, tehát különleges kiképzésű generátorok készítése szüksé-35 gessé válnék. A találmány szerint a generátorban, a redukciós zóna felett a generátorköpeny szabad keresztmetszetét átmenet nélkül ugrásszerűen csökkentő beépítményt rendezünk el, amely a felfelé áramló gene- 40 rátorgázok áramlási szelvényének folytatólagos kontrakcióját idézi elő, mimellett a gázelvezetés a beépítmény által csökkentett keresztmetszetbe torkol, úgyhogy a gázok nem áramolhatnak a legkisebb 45 ellenállás mentén, azaz a beépítményen kívül a töltő csövet elhagyó szénréteg szabad kúpos felületén át a szokásos módon a generátorköpenybe torkoló kivezetőcsonk felé, hanem, minthogy a kivezető- 50 csonk a beépítményből ágazik el, kényszerítve vannak a beépítményen belül a frissen adagolt szénrétegen áthaladni, a. hol is szabad melegük nagy részét leadják. Ezen beépítményt pl. cső formájá- 55 ban képezzük ki vagy pedig xígy, hogy a generátor falburkolatát a köpeny felső részében beugrásszerűen befelé vastagítjuk. A találmánynak említett két foganato- 60 sítási alakja a mellékelt rajzon van példaképen feltüntetve és pedig az 1. ábra az egyik, a 2. ábra pedig a másik foganatosítási alak hosszmetszete. 65 Az első foganatosítási alaknál a (G) generátor (1) fedőlapjára a (2) töltőcső és az ezt körülvevő (3) cső van ráerősítve; a kivezető (4) csőtoldat a (3) csőből annak felső részén ágazik el. A (3) cső olyan 70 hosszú, hogy annak alsó éle lejebb fekszik, mint a (2) töltőcsőből állandóan és egyenletesen kilépő szén lejtési kúpjának alsó határvonala. A másik foganatosítási alaknál a generátor (5) falburkolata (6) 75 beugrással van ellátva. A bemutatott (3), ill. (6) beépítmények, a generátor szabad keresztmetszetét