96876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, különösen vas és acél csávázására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96876. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás fémek, különösen vas és acél csávázására. Dr. Bertleff Viktor vegyész Zilina (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1928. évi június hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi július hó 9-ike. Oly esetekben, amidőn fémeket, különö­sen vasat és acélt védő bevonatokkal aka­runk ellátni vagy azokat egyéb célokra tisztítani akarjuk, az illető tárgyakat 5 rendszerint higított ásványi savakba he­lyezzük, vagyis csávázzuk. Ezáltal azon­ban nemcsak a fémoxidok eltávolítása, hanem, mint nem kívánatos mellékreak­ció. magának a fémnek kisebb-nagyobb 10 mértékű megtámadása is bekövetkezik, Míg a vas rozsdájának és hengerlési reve­rétegének feloldódása a következő egyen­letek szerint: Fe2 08 + 6 HC1 = 2 FeCl3 + 3 H2 0 15 FeX + 8 HC1 = 2 FeCl, + FeCl2 + H2 0 gázfejlődés nélkül megy végbe, addig a savnak a fémre gyakorolt hatása követ­keztében a Fe + 2 HC1 =FeCl2 + 2 H 20 egyenlet szerint hidrogén fejlődik. A nas­cens hidrogén a fémmel ötvöződik és az ú. n. csávázási törékenységet vagy rideg­séget okozza, ami a fémet értéktelenné teszi. Azonkívül az eltávozó hidrogénbu-25 borékok savrészecskéket ragadnak ma­gukkal, melyek, a csávázótér környeze­tébe jutva, az ott foglalatoskodó szemé­lyek egészségének ártanak és a csávázó­térben levő vastárgyakat, stb. erősen kor-30 rodálják. Ahaellett a fémtárgy megtámad­tatása savban és fémben tekintélyes több­letfogyasztással is jár, ami jelentős költ­ségeket okoz. Már régebben megkísérelték a fém meg-35 támadtatását a csávázó fürdőbe adagolt alkalmas hozagokkal, többek között kát­ránnyal és kátránytermékekkel, pl. feno­lokkal és krezolokkal csökkenteni. A védő­hatás eléréséhez azonban igen nagy mennyiségű hozaganyag szükséges, mely 40 a fürdő folyadékának 1%-át vagy még többet is kitehet, úgyhogy a fürdők és a csávázott tárgyak is erősen megfertőztet­nek. Ez okból ezek az eljárások nem tud­tak elterjedni. Hozaganyagként továbbá 45 olyan reakciótermékeket is ajánlottak, melyeket a kőszénkátrány normális pár­latainak többszörös mennyiségű oleum­ban való feloldása, majd 60—250° C hőmér­sékleti határok közötti hevítése útján kap- 50 nak. Ilyen munkafeltételek mellett lénye­gileg poliszulfosavaknak és szulfonoknak fölös mennyiségű kénsavban való oldatai keletkeznek. Ily módon azonban nem si­kerül a csávázóhozagokat olyan koncén- 55 trált alakban kitermelni, amely a nagy távolságokra való szállítást megengedné, mert a kénsav nagy fölös mennyisége, mely a csávázóhozag felhasználási helyén rendszerint olcsóbban szerezhető be, az 60 anyagot szükségtelenül megdrágító teher­tételt jelent. Ezzel ellentétben jelen eljárás segítsé­gével oleum alkalmazása nélkül, különö­sen pedig többszörös mennyiségű oleum 65 alkalmazása nélkül, kb. 96% monohidrát­tartalmú, rendkívül csekély mennyiségű, közönséges tömény kénsav használata mellett sikerül a kőszénkátrány folyé­kony párlatait, pl. a középolajat, a nehéz- 70 olajat vagy az antracénolajat csávázóho­zag gyanánt használható reakciótermé­kekké átalakítani, melyek lényegileg aro­más vegyületek monoszulfosavjaiból áll­nak, ha a kénsavat lehetőleg gyorsan 75 folytatjuk az olajba, úgyhogy kb. 100° C reakcióhőmérséklet keletkezzék, mire kb.

Next

/
Thumbnails
Contents