96876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, különösen vas és acél csávázására
Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96876. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás fémek, különösen vas és acél csávázására. Dr. Bertleff Viktor vegyész Zilina (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1928. évi június hó 28-ika. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi július hó 9-ike. Oly esetekben, amidőn fémeket, különösen vasat és acélt védő bevonatokkal akarunk ellátni vagy azokat egyéb célokra tisztítani akarjuk, az illető tárgyakat 5 rendszerint higított ásványi savakba helyezzük, vagyis csávázzuk. Ezáltal azonban nemcsak a fémoxidok eltávolítása, hanem, mint nem kívánatos mellékreakció. magának a fémnek kisebb-nagyobb 10 mértékű megtámadása is bekövetkezik, Míg a vas rozsdájának és hengerlési reverétegének feloldódása a következő egyenletek szerint: Fe2 08 + 6 HC1 = 2 FeCl3 + 3 H2 0 15 FeX + 8 HC1 = 2 FeCl, + FeCl2 + H2 0 gázfejlődés nélkül megy végbe, addig a savnak a fémre gyakorolt hatása következtében a Fe + 2 HC1 =FeCl2 + 2 H 20 egyenlet szerint hidrogén fejlődik. A nascens hidrogén a fémmel ötvöződik és az ú. n. csávázási törékenységet vagy ridegséget okozza, ami a fémet értéktelenné teszi. Azonkívül az eltávozó hidrogénbu-25 borékok savrészecskéket ragadnak magukkal, melyek, a csávázótér környezetébe jutva, az ott foglalatoskodó személyek egészségének ártanak és a csávázótérben levő vastárgyakat, stb. erősen kor-30 rodálják. Ahaellett a fémtárgy megtámadtatása savban és fémben tekintélyes többletfogyasztással is jár, ami jelentős költségeket okoz. Már régebben megkísérelték a fém meg-35 támadtatását a csávázó fürdőbe adagolt alkalmas hozagokkal, többek között kátránnyal és kátránytermékekkel, pl. fenolokkal és krezolokkal csökkenteni. A védőhatás eléréséhez azonban igen nagy mennyiségű hozaganyag szükséges, mely 40 a fürdő folyadékának 1%-át vagy még többet is kitehet, úgyhogy a fürdők és a csávázott tárgyak is erősen megfertőztetnek. Ez okból ezek az eljárások nem tudtak elterjedni. Hozaganyagként továbbá 45 olyan reakciótermékeket is ajánlottak, melyeket a kőszénkátrány normális párlatainak többszörös mennyiségű oleumban való feloldása, majd 60—250° C hőmérsékleti határok közötti hevítése útján kap- 50 nak. Ilyen munkafeltételek mellett lényegileg poliszulfosavaknak és szulfonoknak fölös mennyiségű kénsavban való oldatai keletkeznek. Ily módon azonban nem sikerül a csávázóhozagokat olyan koncén- 55 trált alakban kitermelni, amely a nagy távolságokra való szállítást megengedné, mert a kénsav nagy fölös mennyisége, mely a csávázóhozag felhasználási helyén rendszerint olcsóbban szerezhető be, az 60 anyagot szükségtelenül megdrágító tehertételt jelent. Ezzel ellentétben jelen eljárás segítségével oleum alkalmazása nélkül, különösen pedig többszörös mennyiségű oleum 65 alkalmazása nélkül, kb. 96% monohidráttartalmú, rendkívül csekély mennyiségű, közönséges tömény kénsav használata mellett sikerül a kőszénkátrány folyékony párlatait, pl. a középolajat, a nehéz- 70 olajat vagy az antracénolajat csávázóhozag gyanánt használható reakciótermékekké átalakítani, melyek lényegileg aromás vegyületek monoszulfosavjaiból állnak, ha a kénsavat lehetőleg gyorsan 75 folytatjuk az olajba, úgyhogy kb. 100° C reakcióhőmérséklet keletkezzék, mire kb.
