96871. lajstromszámú szabadalom • Vasmag olajhűtésű transzformátorokhoz

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96871. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Vasmag olajhűtésű transformátorokhoz. Dr. Bláthy Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi február hó 21-ike. Javaslatba hozták már az olajhűtésű transzformátorok vasmagvainak csator­nákkal való ellátását, avégből, hogy a hőt a vasmag belső rétegeiből közvetlenül le-5 hessen elvezetni. így pl. a vastest egyes lemezcsomagjai közé távolságbiztosító ré­szeket helyeztek, amikor is a csomagok között a vasmagszárak egész szélességére kiterjedő hasítékok létesültek. Ez esetben 10 a hőt az egyes lemezcsomagokon keresztül a lemez síkjára merőlegesen kell elvezetni. Ebben az irányban azonban a vastest hő­vezetőképessége 30—5tí-szer kisebb, mint a lemez síkja irányában. Ezenkívül a füg-15 gélyes vasmagszárak alsó és felső végén külön olajbeboesátó és kibocsátó csator­nákról kellett gondoskodni. A lemezirányban való hőelvezetés lehe­tővé tétele céljából magukat a lemezeket 20 oly hasítékokkal látták el, melyek a vas­test összeállításakor egymást fedik és a vasmagszár egész szélességén, a lemez­irányra merőlegesen átjáró harántcsator­nákat eredményeznek. Ezen elrendezésnél 25 azonban az olajnak nincsen a vízszintes hűtőcsatornákon keresztül végbemenő ke­ringési tendenciája, miért is a hűtőhatás nem tud kellőképpen érvényesülni. A találmány szerint e hátrányokat az-30 zal küszöböljük ki, hogy a hosszsorokban elrendezett hosszhasítékokkal ellátott le­mezek akként vannak halmozva, hogy mindegyik halmaz vagy csomag hasítékai a szomszédos csomagoknak két-két, ugyan-35 azon hosszsorban lévő hasítékát egymás­sal közlekedésbe hozzák. A mellékelt rajzon a találmány szerinti vastestnek példaképpen! megoldási alakja van feltüntetve. Az H) 1. ábra a vastest részleges elölnézete. A 2. ábra függélyes metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. Mint az 1. ábrából látható, az (a) leme­zek kicsákázott (b) hosszhasítékokkal van­nak ellátva, melyek a vasmagszárnak (y)- 45 nal jelölt hosszirányába eső sorokban van­nak elrendezve. A (b) hasítékok oly sűrűn sorakoznak egymáshoz, hogy a hasítékok között meghagyott (c) gerincek (d) vas­tagsága kisebb, mint a hasítékok (e) hosz- 50 sza. Az egymást követő, (g) vastagságú csomagok közül minden másodikban a (b) hasítékok, illetve (c) gerincek, mint a 2. ábrából látható, a szomszédos csomagok hasítékaihoz, illetve gerinceihez képest 55 akként vannak eltolva, hogy az egyik cso­mag (c) gerincei a szomszédos csomagok íb) hasitókainak közepével kerülnek szembe, minélfogva mindegyik csomag (b) hasítékai a szomszédos csomagoknak két- 60-két, ugyanazon hosszsorban lévő (b) hasí­tékát egymással összeköttetésbe hozzák. Ezen összeállítás folytán a vastest va­lamennyi hasítéka közlekedik egymással, úgyhogy a folyadék úgy függélyes irány- 65 ban (1. a szakadozott kígyóvonalakat), mint rézsútos irányban is képes áramolni. (L. az eredményvonalat a 2. ábrán.) Mint­hogy továbbá az olaj a vasmagszár egész magasságában léphet be a vasmagba, il- 70' letve léphet ki abból, ennélfogva felesle­gessé válik az, hogy az olaj számára a vasmagszár végein külön be- és kibocsátó­csatornákat létesítsünk. Hogy a hasítékoknak a páros és párat- 75 lan lemezcsomagokban mutatkozó külön­böző elrendezése ellenére valamennyi cso­maghoz azonos lemezeket használhassunk fel, a lemezek lyukazását célszerűen ak­ként foganatosítjuk, hogy — mint az 1. 80>

Next

/
Thumbnails
Contents