96871. lajstromszámú szabadalom • Vasmag olajhűtésű transzformátorokhoz
Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96871. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Vasmag olajhűtésű transformátorokhoz. Dr. Bláthy Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi február hó 21-ike. Javaslatba hozták már az olajhűtésű transzformátorok vasmagvainak csatornákkal való ellátását, avégből, hogy a hőt a vasmag belső rétegeiből közvetlenül le-5 hessen elvezetni. így pl. a vastest egyes lemezcsomagjai közé távolságbiztosító részeket helyeztek, amikor is a csomagok között a vasmagszárak egész szélességére kiterjedő hasítékok létesültek. Ez esetben 10 a hőt az egyes lemezcsomagokon keresztül a lemez síkjára merőlegesen kell elvezetni. Ebben az irányban azonban a vastest hővezetőképessége 30—5tí-szer kisebb, mint a lemez síkja irányában. Ezenkívül a füg-15 gélyes vasmagszárak alsó és felső végén külön olajbeboesátó és kibocsátó csatornákról kellett gondoskodni. A lemezirányban való hőelvezetés lehetővé tétele céljából magukat a lemezeket 20 oly hasítékokkal látták el, melyek a vastest összeállításakor egymást fedik és a vasmagszár egész szélességén, a lemezirányra merőlegesen átjáró harántcsatornákat eredményeznek. Ezen elrendezésnél 25 azonban az olajnak nincsen a vízszintes hűtőcsatornákon keresztül végbemenő keringési tendenciája, miért is a hűtőhatás nem tud kellőképpen érvényesülni. A találmány szerint e hátrányokat az-30 zal küszöböljük ki, hogy a hosszsorokban elrendezett hosszhasítékokkal ellátott lemezek akként vannak halmozva, hogy mindegyik halmaz vagy csomag hasítékai a szomszédos csomagoknak két-két, ugyan-35 azon hosszsorban lévő hasítékát egymással közlekedésbe hozzák. A mellékelt rajzon a találmány szerinti vastestnek példaképpen! megoldási alakja van feltüntetve. Az H) 1. ábra a vastest részleges elölnézete. A 2. ábra függélyes metszet az 1. ábrának 2—2 vonala szerint. Mint az 1. ábrából látható, az (a) lemezek kicsákázott (b) hosszhasítékokkal vannak ellátva, melyek a vasmagszárnak (y)- 45 nal jelölt hosszirányába eső sorokban vannak elrendezve. A (b) hasítékok oly sűrűn sorakoznak egymáshoz, hogy a hasítékok között meghagyott (c) gerincek (d) vastagsága kisebb, mint a hasítékok (e) hosz- 50 sza. Az egymást követő, (g) vastagságú csomagok közül minden másodikban a (b) hasítékok, illetve (c) gerincek, mint a 2. ábrából látható, a szomszédos csomagok hasítékaihoz, illetve gerinceihez képest 55 akként vannak eltolva, hogy az egyik csomag (c) gerincei a szomszédos csomagok íb) hasitókainak közepével kerülnek szembe, minélfogva mindegyik csomag (b) hasítékai a szomszédos csomagoknak két- 60-két, ugyanazon hosszsorban lévő (b) hasítékát egymással összeköttetésbe hozzák. Ezen összeállítás folytán a vastest valamennyi hasítéka közlekedik egymással, úgyhogy a folyadék úgy függélyes irány- 65 ban (1. a szakadozott kígyóvonalakat), mint rézsútos irányban is képes áramolni. (L. az eredményvonalat a 2. ábrán.) Minthogy továbbá az olaj a vasmagszár egész magasságában léphet be a vasmagba, il- 70' letve léphet ki abból, ennélfogva feleslegessé válik az, hogy az olaj számára a vasmagszár végein külön be- és kibocsátócsatornákat létesítsünk. Hogy a hasítékoknak a páros és párat- 75 lan lemezcsomagokban mutatkozó különböző elrendezése ellenére valamennyi csomaghoz azonos lemezeket használhassunk fel, a lemezek lyukazását célszerűen akként foganatosítjuk, hogy — mint az 1. 80>
