96851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyag-brikettek előállítására

. Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96851. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyag-brikettek előállítására. Zelms Lajos vállalkozó Pécs. A bejelentés napja 1928. évi március hó 30-ika. Jelen találmány tüzelőanyag-brikettek gyors és gazdaságos előállítására való eljárásra vonatkozik, melynek lényege abban áll, hogy a nyersanyagot pl. összesülő 5 szénport vagy ily szénporral, vagy más kötőanyaggal kevert egyéb aprószemű tüzelőanyagot folytonos üzemben lyukasztott csövön sajtolunk keresztül, mely csövet oly hőmérsékletre hevítjük, hogy a nyers-10 anyag a csövön való áthaladása alkalmával összesül és a cső végén mint összesült tüzelőanyagrúd jön ki, mely tetszés szerinti módon felaprítható. Az eljárás egy kiviteli alakjánál az aprítás egy az emlí-15 tett cső végén elrendezett késsel történik, mely a készítendő brikettek nagysága szerint hosszabb-rövidebb időközökben a cső kibocsátó nyílása elé mozog és ezáltal a tüzelőanyagrudat átvágja. A vágás ideje 20 alatt a szénrúd a kés előtt természetesen megállíttatik, de a sajtolás folytonos üzemben történvén a kés vágási ideje alatt az anyag a kés előtt még egy utolsó erős nyomást kap, miáltal a brikettek szi-25 lárdabbakká válnak. Az eljárás egy további változata szerint a kés által felvagdalt rúddarabok (brikettek) egy az összesütést végző cső folytatásában elrendezett kívülről hűtött csövön tolatnak keresztül, 30 amelyben a meleg brikettek kellően lehűlnek, úgyhogy ezen hűtött cső végén kieső brikettek mint kész termék raktározhatok, szállíthatók, vagy azonnal felhasználhatók. 35 A nyersanyagnak a fűtött csövön való átsajtolására legcélszerűbben a téglagyártásnál használt szalagsajtók módjára működő erős szállítócsavart használunk, mely a fűtött henger egy részébe hatol és a még össze nem sült anyagot előre tolja, az 40 előre haladás közben pedig az anyag a hevítés folytán fokozatosan a kibocsátó nyílás eléréséig összesül. Az anyag a csövön való áthaladása közben a hevítés folytán gáztartalmának egy részét leadja, mely 45. gáz a cső lyukain át elillan. Az így kapott gázt a cső fűtésére felhasználhatjuk. Azáltal, hogy az anyag részben elgázosíttatik, a kapott brikettek gyulladási hőfoka is magasabb lesz, mint a tüzelőanyagé, mely- 50' bői készültek, ami különösen kazántüzelésnél előnyös, mivel a rostélyra vetett hideg brikettek nem adnak ki már alacsony hőmérsékletnél gázokat, amelyek épen a csekély hőfok miatt nem gyullad- 55. nak meg, hanem ezeket az alacsony hőfokon fejlődő gázokat már a brikettkészítésnél hajtottuk ki és használtuk fel a brikettek készítésére. Természetes, hogy módunkban van a 60' kész brikettek gyulladási hőfokát szabályozni, amennyiben a sajtoló csőben az anyagot a kívánt gyulladási hőmérséklet szerint hevítjük; minél magasabb hőfokra hevítjük az anyagot a sajtoló cső- 65 ben, annál magasabb lesz a kész brikettek gyulladási hőfoka. Hogy a tüzelőanyagrúdnak a csőben való fennakadását kikerüljük, célszerű a cső átmérőjét a kibocsátó nyílás felé fo- 70-kozatosan nagyobbra készíteni, vagyis egy gyengén kúposán bővülő csövet használni, miáltal a tüzelőanyagrúd a csövön akadálytalanul keresztül sajtolható. Hogy az anyagot ne kelljen magában a 75-sajtolócsőben a rendes hőmérséklettől főihevíteni, célszerű a nyersanyagot valamivel, pl. 10—20°-kal az összesülési hőfok