96778. lajstromszámú szabadalom • Tutósúlyos szekrényes mérleg

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96778. SZÁM. YII/Í". OSZTÁLY. Futósúlyos szekrényes mérleg. Györffy Mihály mérleg-készítő Karcag-. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 30-ika. A bejelentés tárgya íutósulyos szekrényes mérleg, mely az eddigi mérlegekkel szemben egyszerűsége, megbízhatósága és könnyű kezelhetősége, valamint olcsóbb 5 előállítási ára által tűnik ki. Főelőnye, hogy a mérleg kevesebb alkatrészből áll, amiáltal érzékenyebb és pontosabb. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakja látható, melytől a 10 gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető: 1. ábra a mérlegnek távlati képe, 2. ábra oldalnézete, 3. ábra homloknézete, a burkoló szek-15 rény eltávolítása mellett, 4. ábra felülnézete nagyobb léptékben, 5. ábra függélyes hosszmetszete ugyancsak nagyobb léptékben, a 6. ábra bal oldala metszetet mutat az 5. 20 ábra (A, B) vonala szerint, ugyanezen ábra középrésze e metszetnek egy részlete, nagyobb léptékben, ez ábrának jobb oldali része az ábra középrészéhez tartozó függélyes metszet, míg a 25 6a. ábra vízszintes metszet a 6. ábra középrészének (C, D) vonala szerint, 6b. ábra részletnek távlati képe, a 7. ábra metszet az 5. ábra (E, F) vonala szerint, a 7. ábra jobb oldala végül ahhoz 80 tartozó részletet tüntet fel. Az 1—5. ábrákon látható módon a mérlegnek szerkezeti részei a (c) szekrényes burkolatnak belsejében vannak elrendezve, mely felett az (i') lábakon nyugvó 35 (b) mérlegtányér van elrendezve, míg a burkolat homlokfalából az (f, f') tolósulyokat hordó (e, e') sinek nyúlnak ki. Az (i') lábak alsó végükkel a (c) szekrény belsejében elrendezett (i) laphoz vannak erősítve és a (c) szekrény fedőlapján 40 lévő megfelelő áttörésekben fel-alá mozoghatnak. Az (i) mérleglap hátsó részéhez két (k) kengyel, mellső részéhez pedig egyetlen (j) kengyel van erősítve, mely kengyelek az (m, 1) mérlegkarokkal álla- 45 nak kapcsolatban. Az (m) mérlegkar, 4. ábrán látható módon, villaszerűén ketté ágazik és a villaszárakat az (n) rúd köti össze, mely két végén ékben végződik és az (s) alapzaton kiképzett ellen-felülete- 50 ken, ismert módon felfekszik. Az (m) mérlegkarok a (k) kengyelekkel ugyancsak ismert módon vannak kapcsolva, mely célból, az 5—6. ábrákon látható módon, a (k) kengyeleknek alsó szárvégei közé, a 55 végeiken ékalakban végződő (k') rúd van iktatva, mely a (k) kengyel megfelelő, ékalakú bevágásaiban fekszik fel, míg a (k') rúdnak kengyel-alakú (p) toldata van, amelybe az ismert kiképzésű (o) ék van il- 60 lesztve, amely az (m) mérlegkarnak megfelelő ékalakú fészkére fekszik fel. A (j) kengyel hasonlóképen, ismert módon van a (1) mérlegkarra kapcsolva, a (j') ékrúd, (u) kengyeltoldat, (v) ékágy és az (r) ék út- 65 ján. (7. ábra). Az (1) mérlegkar (g) éknyúlványainál fogva, ismert módon, lenghetően van ágyazva és (e) tolósínben folytatódik. Az (1) mérlegkarnak másik végén az elállítható (h) ellensúly van kiképezve. 70 Jellemző tulajdonsága a találmánynak, hogy az (1, m) mérlegkarokat egyetlen (u) húzókengyel kapcsolja össze, amely úgy az (1) karhoz, valamint az (m) karhoz, önmagában ismert ékkapcsolások útján van 75 hozzáerősítve. Eddigelé hasonló célra 4—8 húzókengyelt is alkalmaztak. Az