96768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési erőgép üzeme számára

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96*768. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás égési erőgép üzeme számára. Acro A. G. cég- Küssnacht am Rigi. A bejelentés napja 1927. évi november hó lO ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi február hó 13-ika A jelen találmány tárgya eljárás olyan égési erőgép üzeméhez, amelynél a tüzelőszer legkorábban a kompressziós löket vége felé vezettetik a hengertérbe, amely 5 utóbbival legalább egy kamara össze van kötve, amelybe a dugattyú a kompressziós löketnél a munkalevegő nagy részét betolja; ez a levegő azután a munkalöketnél egy fojtó keresztmetszeten át ismét visz-10 szaáramlik a hengertérbe. Az eddig ajánlott ilyenfajta motoroknál a tüzelőszert az alsó korongalakú térbe vezették be, amely a dugattyúnak belső holthelyzete közelében a hengertérből még 15 fennmarad. A munkalöketnél a légtárolót képező kamarából kiáramló levegő emellett nem lesz elég gyorsan a tüzelőszerrel összehozva, mert a tüzelőszer az egész korongtér fölött szét tud terjedni, míg a 20 légáramlás csak ott erős, ahol a tárolóból kilép és ez a fojtási keresztmetszet közelében van. A levegő és a bevezetett tüzelőszer áramait azonban együtt kell tartani, hogy használható eredményeket kapjunk. 25 Ezt a feladatot a jelen találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a légtárolót képező kamarából a hengerbe vissza áramló levegőt a hengertérbe bevezetett tüzelőszer legnagyobb részével egy, cél-30 szerű tölcséralakú térben összehozzuk, amely utóbbi a tároló elé van kapcsolva, tehát bizonyos tekintetben a kamara és a hengertér közé iktatott közbenső terei képez. 35 A rajzon az új eljárás szerint dolgozó motornak foganatosítási példája van feltüntetve és pedig egy hengeren és benne a belső holthelyzetben lévő dugattyún át vett hosszmetszetben. A rajzon (a) jelzi a hengert, (b) a du- 40 gattyút és (d) a hengerteret. A dugattyúban (e) kamra van elrendezve, amely a (d) hengertérrel csak a fojtó keresztmetszetű (c) csatorna útján van összekötve. Az (e) kamara a dugattyúfenékben szige- 45 telten megerősített (f) betéttel és ezen betéten ülő, az (e) kamarát magában foglaló (g) fedéllel van körülzárva. A (c) csatorna a (d) hengertér felé (h) tölcsérrel van bővítve. Az (i) befecskendező fúvóka útján 50 tüzelőszert, túlnyomólag nehéz olajat, fecskendezünk be túlnyomással a felső holtpont tájékán, tehát a kompressziós löket végén és a munkalöket kezdetén. Amint a rajz mutatja, a dugattyú belső 55 holt helyzetében olyan közel megy a hengerfedélhez, amennyire gyakorlatilag éppen megengedhető, úgyhogy ebben a helyzetben a (d) tér a dugattyú (e) kamarához viszonyítva lehetőleg kicsi. A (h) töl- 60 csértér is olyan kicsi, amennyire az, tekintettel a mótor jó járására és a kifogástalan elégésre, lehetséges. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a levegőtároló gyanánt működő (e) kamrába a kompressziós 65 löketnél lehetőleg sok levegő szoríttatik be. A tölcsérnek és különösen a fojtókeresztmetszetnek célszerű méretezése főleg a töltéstől és a forgási számtól függ, jár- 70 műmótoroknál pedig különösen a könnyű indítástól is. Ezek a méretek kísérleti úton megállapíthatók. A leírt mótor működési módja a kö vetkező: 75 A kompressziós löketnél a hengerbe előbb bejutott levegő összeszoríttatik. A kisebbedő (d) térből mindig sűrűbbé váló