96766. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai kenőszerkezet főleg vasúti csapágyakhoz

2 — ferde oldala vezeti az olajat a (15) csésze­kivágásba, ahonnan az olaj részben a (20) olajhoronyba, részben a csésze tetején levő (21) csatornába kerül. A (15) kivágásból 5 kiinduló két (18 és 20) olajhorony iránya az (1) futócsap tengelyéhez képest ferde fekvésű (2. ábra). A (18) horonyban levő olaj az (1) futócsap felületével állandó érintkezésben van, minélfogva a csap az 10 olajat a tapadó erőnél fogva magával vinni iparkodik. Ennek a törekvésnek, a (16) nyíl irányú forgásnál a 2. ábrán a (18) horony­hoz megrajzolt erőábra szerint csak a (18) horony irányába eső komponense érvénye-15 sül. A csap tehát mozgásba hozza a (18) csatornában levő olajat és pedig olyanfor­mán, hogy az olaj a (15) csészekivágásból végig halad a (18) csatornán és a csésze alól egészen a csap tövénél lép ki. A forgó 20 csapnak ez a terelő hatása tehát kiszívja az olajat a (15) csészekivágásból, végig­hajtja a csap mentén és hátul kinyomja a csésze alól. Ugyanez történik a másik, (17) nyíl irányú forgásnál is, amikor az olaj a 25 (20) csatornán halad végig. Minthogy a gyűrű olyan nagymennyiségű olajat hord fel a csap tetejére, hogy az az olajho­ronyba nem fér be, a fennmaradt olaj a csésze tetején levő (19) vagy (21) csator-30 nába jut, melyek megfelelő olajozó nyílá­sok útján a (18) vagy (20) olajhornyokkal állanak összeköttetésben. E csatornákban összegyűlt olaj tehát elsősorban tartalék­olajozásra szolgál. A (18 és 20) hornyon 35 végigvándorolt és a csésze alól kiszorított olaj a tengely mentén a csapágytokból ki­felé haladni törekszik, aminek megakadá­lyozására a tengelyre bemunkált vagy bár­milyen módon ráerősített és ismeretes (22) 40 fröccstárcsa szolgál. Ez a fröccstárcsa az olajat a (3) csapágytokba szórja vissza. Az olajat tehát a (7) gyűrű a csap tetejére viszi, onnan a terelők a csészekivágásba vezetik. Innen az olaj az olajhornyokban 45 a csap mentén végig vándorol, a csésze alól kilépve a (22) fröccstárcsa az ágytokba szórja vissza és így ismét a kiindulási ponthoz, a gyűrűhöz jut. Az olaj tehát ál­landó és egyenletes körmozgást végez, mi-50 által úgy az olajozás, mint a csap hűtése a legtökéletesebben érhető el. Ha pedig akár kopás, akár a csészében levő fehér fém el­kettődése miatt az olajhornyok elszűkülnek vagy eldugulnak, a csésze tetején levő csa-55 tornák mint tartalék átveszik a kenés sze­repét. Az olajhornyok a csésze felületének azon részén vannak bevágva, ahol a csésze és a csap szorosan és pontosan egymáson fek­szik és a teher által a csészére ható nyo- 60 más következtében igen szoros érintke­zés keletkezik. Ebből következik, hogy a jármű megállásakor az olajhornyokban és a felső olajcsatornában levő olajnak nincs lefolyása, hanem az olaj a csatornában 65 marad mindaddig (esetleg hetekig), míg a jármű újból üzembe kerül. A jármű megin­dulása pillanatában a bőséges kenés így azonnal rendelkezésre áll. Különös jelentő ségű ez a működés erős hidegek alkalmá- 70 val, amikor az olaj zsírrá fagy és a kenés sokkal nehezebben indul meg. A (11) csap, mely a terelőnyelv felfüg­gesztésére szolgál, felerősíthető nemcsak a csapágycsészére, hanem a legkülönbözőbb 75 kivitelekben akár az ágytokra, akár a csapágyfedélre vagy sok csapágynál a csé­sze és tok között levő ismeretes nyomó­lapra is. Ugyancsak a gyűrű a legkülönbö­zőbb kivitelekben és keresztmetszettel ál- 80 lítható elő, az (5') tárcsával érintkező felü­lete lehet sírna, recézett vagy fogazott, to­vábbá alkalmazható a legkülönbözőbb szerkezetű lánc is. Végül a (15) kivágás a legkülönbözőbb alakban, pl. a csésze bel- 85 seje felé szélesedő alakban állítható elő az olaj jobb felvétele céljából. Mindezen mó­dosítások a találmány lényegét nem érintik. Szabadalmi igények: 90 1. Kenőszerkezet, különösen vasúti jármű­vek csapágyainak kenésére, melyek a kenőanyagot raktározó tartánnyal van nak ellátva, jellemezve a jármű ten­gelye által mozgatott, a kenőanyagot a 95 tartányból a csap felső részére emelő szerv, a felemelt olajat a csap mentén végigvezető csatornák és a csapról le­kerülő olajat a tartányba visszaterelő szervek által. 100 2. Az 1. igénypontban védett kenőszerke­zet változata, jellemezve a tartányból felemelt kenőanyagot az emelő szer­vekről közvetlenül a csapágycsésze egy kimetszésébe (15) vezető terelőszerv 105 (12) által, mely a kenendő csap tenge­lyével párhuzamos irányban lengethe­tően van ágyazva. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett kenő­szerkezet változata, jellemezve a csap- 11c ágy csészének a csapra felfekvő felül©-

Next

/
Thumbnails
Contents