96742. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos fűtőellentállások előállítására

Megjelent 1929. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 96742. SZÁM. — Vll/i. (XVIII/a.) OSZTÁLY. Eljárás elektromos fűtőellenállások előállítására. Elektro Heiz- u. Wárme- G. m. b. H. cég* Berlin mint Heyrowsky Adolf berlini igazgató jog-utódja. A bejelentés napja 1928. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 19-ike. A összes eddig ismeretessé vált elek­tromos fűtőtestekhez fémes ellenállásdró­tot vagy platinafüstöt (Folie) használtak. Ellenállásdrót gyanánt fémet alkalmaz-5 tak és arra törekedtek, hogy ezen fémek­nek, az áramfogyasztás csökkentése cél­jából, lehető nagy ellenállást kölcsönözze­nek. Ezen ellenállásdrótoknak nagyon sok a hátrányuk; könnyen átégnek, mivel a 10 levegő oxigénje azokat rövid idő alatt oxidálja és az ilymódon előidézett kereszt metszetváltozások (keresztmetszetcsökke­nések) túlterhelést, végeredményben át­égést idéznek elő. 15 Megkísérelték — azonban mostanáig eredmény nélkül — nagy fajlagos ellen­állásértékű szénszálaknak fűtőtest gya­nánt való felhasználását. Megkísérelték a szénszálat, az elégéstől 20 való megvédés céljából, fémoxidokból vagy karbonátokból való réteggel be­vonni, azonban ezek a kísérletek sem ve­zettek mostanáig eredményhez. A szénszálra felvitt réteg a szénszálat 25 nem védi meg az elégéstől, mivel a szén felületi energiája a levegőből mohón szív magához oxigént és azt a szénhez vezeti. A felvitt réteg emellett, ha az karboná­tokból áll, rövid üzemtartam után ismét 30 szénsavra és fémoxidokra bomlik szét, A találmány szerinti eljárás mindezen hátrányokat kiküszöböli, úgyhogy szén­szálaknak fűtőellenállásként minden célra való felhasználása lehetségessé válik. A 35 találmány szerinti eljárás abban áll, hogy szénszálul oly szenet, pl. grafitot vagy gázkokszot használunk, melynek a lehető­ség szerint csekély a felületi energiája. A megőrölt szénhez, a réteg képezéséhez 50 55 szükséges anyagokat, mint pl. silicium- 40 oxidokat vagy a kalcium vagy alumínium oxidjait és más oly oxidokat keverünk, amelyek szénnel nehezen redukálhatok, a keveréket valamely ismert kötőanyag­gal plasztikus testté dolgozzuk fel, melyet 45 azután, ismert módon, sajtolás útján a kívánt szál-alakba hozunk. Emellett a jelen eljárás értelmében, a kész test fajlagos ellenállását, a minden­kori követelményeknek megfelelően, a szemnagyság vagy a hozzáadott fémoxi­dok mennyisége vagy mindkét tényező változtatása által szabjuk meg. Ezáltal abban a helyzetben vagyunk, hogy a kész szál fajlagos ellenállását, a legmesszebb­menő határok között meghatározhatjuk, úgyhogy maga a szál szigetelőnek tekint­hető. Az ilymódon előállított szálat ismert módon szárítjuk és ezt követőleg az áram- 60 körbe való bekapcsolás útján oly magas hőmérsékletre hevítjük, mely az üzemhő­mérsékletet kb. 100° C-al meghaladja, Emellett a fűtőtest felületén fémkarboná­tokból való réteg keletkezik, mely a szálat 65 mindenekelőtt rövid időre, az elégéstől védi. Az áramterhelésnél a szál ellenál­lása, a hőmérséklet nagyságától függően változik. Az áramkörbe ohm-mótor van iktatva és az áramkör megszakíttatik, 70 mihelyt a kívánt ellenállás eléretett. J^z ilymódon képezett réteg — mint azt már említettük — a szálat csak rövid ideig védi az elégéstől, — mivel a karbo­nátok a levegőn való hevítés által ismét 75 szénsavvá és fémoxidokká alakulnak át. Számos kísérlet alapján kitűnt, hogy az ilymódon képezett rétegnek már csekély

Next

/
Thumbnails
Contents