96740. lajstromszámú szabadalom • Salaklyuk és fúvókas nagyolvasztókhoz
Megjelent 192 9. évi október hó 146 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96740. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Salaklyuk és fnvókas nagyolvasztókhoz. Gornoslaskie Zjednoczone Huty Krolewska i Laura Sp. Akc. cég1 Gorniczo-Hutnicza Katovice (Lengyelország). A 'bejelentés napja 1927. évi december hó 31-ike. Kémetországi elsőbbsége 1927. évi január hó 8-ika. A bejelentés tárgya összehegesztett fémlemezekből álló, kettősfalú salaklyuk és fúvókás nagyolvasztókhoz. Az ily salaklyukak, ill. fuvókasok szája, 5 vagyis azoknak a kohóba benyúló elülső része a kohóban megolvasztott nyersvassal, illetve az ennél is magasabb hőmérsékletű salakkal érintkezvén, időelőtt leég s így a fúvókás élettartama, noha egyéb 10 részei még sértetlenek, a száj elpusztulása folytán lényegesen megrövidül. Igyekeztek tehát a fúvókás száját minél ellentállóbbá kiképezni, hogy ezáltal a fuvókast egészében tartósabbá tegyék. E célból a 15 száj oly kiképzését ajánlották, hogy a fúvókás külső és belső köpenyét egymással szembe karimázva, simán összehegesztik s az így előálló sík homlokfelületre egy fémréteget erősítenek, amely a he-20 gesztési varratot befödi, úgyhogy a varratot védi s egyszersmind a szájat is erősíti. A fúvókás ezen ismert kiviteli alakjának hátránya, hogy a varratot védő s a 25 szájat erősítő fémréteg felerősítésére csupán a sík homlokfelület használható fel. A védőréteg megbízható felerősítése azonban szükséges, mivel az a hő hatására könnyen, lepattan s a hegesztési varratot 30 szabadon hagyja. Ezenfelül a sík homlokfelületre csupán aránylag vékony védőréteg erősíthető fel. A találmány szerint ezen hátrányok oly módon küszöböltetnek ki, hogy a fúvókás 35 külső és belső köpenyének önmagukban ismert, a homlokfelület kiképzésére kialakított karimái bizonyos távolságban egymás fölé kerülnek s a védő s erősítő réteggel mindenfelől körülvett felső karima keskenyebb, mint az alsó, amelynek külső 40 felületén helyezkedik el a védő réteg. Ezáltal a védőfém és a fúvókás köpenye között a tapadási felület jelentékenyen megnövekszik, úgyhogy egyrészt a védőréteg jobban tart, másrészt nagyobb mennyi- 45 ségű fém hegeszthető fel s így a száj megerősítése tökéletesebbé tehető. Együtt járnak még ezzel a száj jobb megmerevíthetésének és a hegesztési varrat biztosabb védelmének előnyei is. 50 A találmány egy példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajz hosszmetszetben mutatja. A salaklyuk, ill. fúvókás egy hengerelt < vagy kovácsolt vörösrézlemezből készült 55 külső (a) és egy ugyanezen anyagból készült belső (b) köpenyből áll. Mindkét köpeny csonkakúpalakú. A közöttük levő (c) üregben az üzemközben erősen felmelegített fuvókast hűtő folyadék kering. 60 Az (a) külső köpeny a csonkakúpalakú fuvókasnak a kohóba benyúló végén befelé van karimázva s az így előálló (d) karima a belső (b) köpenyhez van simán hozzáhegesztve. A (b) belső köpeny felső 65 vége a (d) karima fölött bizonyos távolságban kifelé van karimázva. Az így kiképezett (e) karima nem nyúlik a fúvókás legkülső kerületéig, vagyis keskenyebb mint a (d) karima. A fúvókás ilyetén kikép- 70 zett szájára tűzálló fémből készült vastag (f) réteg van felhegesztve olykép, hogy a fém az (e) karimát minden oldalról körülveszi, míg a (d) karima a védő- és erősítőréteg alsó felfekvő felületét alkotja. 75 Az (f) védő- és erősítő réteget három párhuzamos gyűrűfelület, még pedig a (d) karima (g) külső és az (e) karima (h)
