96703. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős rostély

Megjelent 1929. évi október lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^Hm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96703. SZÁM. N/C. OSZTÁLY. Lépcsős rostély. Lomschakoff Alexej tanár Prag-Bubenec. II. pótszabadalom a 94965. számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi március hó 30-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1926. évi március hó 31-ike. A találmány a 94965. 1. sz. törzszabadalomban védett lépcsős rostély további kiképzésére vonatkozik, melynek lényege, a 96702. sz. I. pótszaba dalomhoz (L. 5529. 5 alapszámú bejelentéshez) hasonlóan, abban van, hogy mindkét rostélykeret és ezekkel együtt a bennük ágyazott rostélyrudak, külön-külön végeznek oly lengéseket, mint amilyenek a két rostélyrúd-cso-10 portnak a törzszabadalom szerinti viszonylagos lengései, vagyis az egyes teljes lengések oly rész-lengésekre vannak osztva, melyeknek az egész lengés amplitúdójánál kisebb amplitúdójúk van, mi-15 mellett a részlengések előrehaladó irányban egymást követik és együttesen a teljes lengés amplitúdójának felelnek meg. A találmány szerint azonban a rostélykereteket transmisszió révén vagy elek-20 tromótor és sajátosan kiképezett hajtószerkezet segélyével hozzuk lengésbe a törzsszabadalom szerinti, segédgőzhengerekkel való hajtás helyett, mivel a helyi viszonyokból származó gyakorlati okokból 25 transmisszió vagy elektromotor segélyével való hajtás jobban felelhet meg, mint a segédgőzhengerekkel való hajtás. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának példaképem foganatosítás! alakja 30 van feltüntetve. Az 1. ábra a hajtószerkezeten átmenő hosszmetszet. A 2. ábrán a hajtásnak a rostélykeretekkel való összeköttetése látható. A 35 3.. ábra a hajtás elrendezésének vázlata. A 4. ábra az egyik áttételi tengelyen átmenő hosszmetszet.- Az 5—8. ábrák a hajtószerkezet különböző keresztmetszetei. A 40 9. ábra a i'orgattyútengely ágyazásának vázlata. A 10. ábra a 2. ábrán feltüntetett áttételi tengely külső csapágyának nézete. (1) a főhajtótengely, mely akár közveí 45' lenül, akár hajtókerékmű útján van a transzmisszióval vagy az elektromotorra] összekötve; e tegellyel fogaskerékáttéte] útján i'orgattyútengely áll összeköttetésben, mely hajtórúd segélyével oly emel- 50 tyűt hoz lengőmozgásba, mely egy további hajtórúd útján van a rostélykeretekkel összekötve, úgyhogy az utóbbiak lengéseket végeznek. Mindaddig, míg az áttételi emeltyű tengelyének helyzete nem váltó- 55 zik, a lengések ú. n. harmonikus mozgást követnek, tehát valamely gőzgép dugatytyújának mozgásához hasonló mozgást. Hogy már most kisebb rész-lengésekből eredő lengéseket érjünk el, evégből a. 60' találmány szerint az áttételi emeltyű tengelyének forgó mozgást kölcsönzünk, melynél ez a tengely a forgattyútengely fordulata alatt egy körhenger felületén a kerület egy részét írja le. A hajtószerke- 65-zet e kiképzése a 3. ábrán vázlatosan van feltüntetve. (2)-vel oly kör van jelölve, melyet a (3) forgattyúcsap ír le, (4) pedig a hajtórúd, mely a (3) csapot az (5, 6) és (7)-tel jelölt emeltyűvel köti össze, mely 70 emeltyű a (6) tengely körül leng ide-oda, végül (8) ama vonórúd (1. ábra), mely az említett emeltyűt a rostélykerettel köti össze. Ha a forgattyúcsap félfordulatot tesz meg, vagyis a (3') helyzetbe jut, ak- 75 kor az emeltyű az (5', 6', 7') helyzetbe tolódik el, a rostélykeret pedig a (9) utat