96693. lajstromszámú szabadalom • Rotációs kompresszor
Megjelent 1929. évi október hó 305-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96693. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Rotációs kompresszor. Société Générale D'Etudes Industrielles (General Research Corporation) Société Anonyme Brüsszel. A bejelentés napja 1927. éri december hó 29-ike. Belgiumi elsőbbsége 1926. évi december hó 30-ika. A találmányt rotációs kompresszor képezi, melynél a komprimálást egy hengeralakú kamrában forgó dugattyú végzi. Ezen dugattyúnak hatásos felületei egy 5 hengernek két szegmenséből állnak, melyek kisebbek az illető hengernek felénél és melyeknek sugara ugyanakkora, mint a hengeres kamráé, amikor is a dugattyú nak átmérője és hossza azok a tényezők, 10 melyek a teljesítmény nagyságát meghatározzák. A dugattyút oly tengely forgatja, mely a hengeres kamrához képest excentrikusan elrendezett csapágyban fut. Az elrendezés akként van foganato-15 sítva, hogy midőn a dugattyú a forgás közben a kamarafal közvetlen közelében van, ill. annak bizonyos részeivel érintkezik, közötte és a kamarafal között tulaj donképpeni súrlódás nem merül fel. 20 A mellékelt rajzokban a találmány egy foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a kompresszornak metszete a 2. ábrának 1—1 vonala szerint, amikor iis 25 maga a dugattyú végnézetben van feltüntetve. A 2. ábra az 1. ábra közepén átmenő függélyes metszet. A 3. és 4. ábrák a dugattyúnak és vezeté-30 kének különböző helyzeteit tüntetik fel vázlatosan a nyomó-, ill. szívó periódus közben. Az 5., 6., 7. és 8. ábrák a dugattyúnak azon további helyzeteit tüntetik fel, melyeket 35 az a forgás közben felvesz. A 9. ábra a dugattyúnak és vezetékének vázlatos metszete. A kompresszor az (a) szekrényből áll, melynek hűtővíz felvételére szolgáló (b) hűtőköpenye a hengeralakú (c) kamrát 40 veszi körül, mely utóbbiban a. (d) dugatytyú mozog. Ez utóbbi két egymáshoz il leszteitt hengerszegmens alakjával bír, melyeknek konvex felületei, vagyis palástjai ugyanoly nagyságú sugárral bír- 45 nak, mint a dugattyút felvevő (c) kamra. A dugattyú az (e) tömítésekkel van ellátva, melyek az (f) hasítékokba vannak beillesztve és a dugattyúnak minden helyzeténél érintkezésben vannak a (c) 50 kamrának a dugattyút körülvevő hengeres falával. A (d) dugattyút a (g) tengely működteti, mely az (i) csapágyban forog, mely utóbbi excentrikusan van az (a) szek- 55 rénynek (al) fedelébe beszerelve. Az (i) csapágynak a (c) kamrához viszonyított excentricitása, vagyis a csapágy és a kamra (x), ill. (y) középpontjai közötti távolság megegyezik a (d) dugattyú oldala 60 és a (c) kamra fala közötti (h) távolságnak felével, mikor a dugattyú az 1. ábrában feltüntetett helyzetben van, vagyis a kamrának felső részét teljesen kitölti. A következőkben a jobb megérthetőség 65 céljából a dugattyúnak lapos oldalait a dugattyú görbületi felületeitől és ezen felületek összeérő éleitől való megkülönböztetés céljából végeknek fogjuk nevezni, az említett élek között a dugattyú haránt- 70 irányban mért távolságot a dugattyú nagyobbik tengelyének és az erre merőlegesen a dugattyú közepén átmenő tengelyt a dugattyú kisebbik tengelyének fogjuk nevezni, úgyhogy az a két tengely meg- 75 kiilönböztetendő a dugattyú hossztenge-