96691. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hőszigetelő öntött falazat

Megjelent 1929. évi október hó 300-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96691. SZÁM. — VITT, a. OSZTÁLY. Kombinált hőszigetelő öntött falazat. Erdély István építész mérnök Budapest. A bejelentés napja 1927. évi október hó 27-ike. Jelen találmány tárgya hőszigetelő teherbíró öntött (csömöszölt) falazat, az igénybevétel mérvéhez képest gyengébb vagy erősebb összetételben (gyenge salak-5 betontól kezdve vasbetonig). Ezen öntött falazat zsaluzása céljaira üreges, illetőleg falazó tégla, vagy pedig válaszfallap szolgál, mely zsaluzó falazati elem az öntött falazat megkötése után sem bontatik le, 10 hanem avval együtt alkotja a találmányben falazatot. A zsaluzó falazati elemnek hármas rendeltetése van. 1. A lehetőleg vékonyra méretezett öntött falazat zsaluzására 15 szolgál. 2. Kívül-belül hőszigetelő burkolatot ad. 3. A vakolatot jól tartja. A téglaépítkezés a hőszigetelés, a teherbírás és a gazdaságosság feltételeinek nem tud egyidejűleg megfelelni. Legtöbb 20 kísérlet e hiányosság kiküszöbölésére üreges falazási módot ajánl, de ezeknél nagy a hő átbocsátási tényező, az üreg kitöltése pedig nem célravezető, a tégla nedvszívó tulajdonságainál fogva, azonkívül 25 szerkezetileg sem megbízható. Jobban beváltak a salakbetonlapokból készült falazatok. ezeknek azonban hátrányuk a salakbetonlapok gyárszerű előállításának szükségessége, mi csak az építkezés hely-80 színén gazdaságos, erre pedig legtöbbször sem elegendő idő, sem elegendő hely nem áll rendelkezésre. Valamennyi rendszernek (a vasbeton• szerkezeteket kivéve) alaphibája, hogy 35 nem tudják követni az épület folyton változó erőtani viszonyait; a legnagyobb igénybevételeik helyén csökkentett biztonsággal dolgoznak, a legkisebb igénybevételek helyén pedig sokszorosan túl 40 méretezve. A találmánybeli falazatnak módjában van a fenti hátrányokat kiküszöbölni és további előnyöket nyújtani az alább felsorolt okoknál fogva: 1. A hőátboesátási tényező által meg- 45 szabott legkisebb falvastagság szolgálhat a teherviselés céljaira, mikor is a külsőbelső hőszigetelő burkolat a hőátboesátási tényezőt kedvezően befolyásolja. 2. Az 1. pont alatt megállapított fal- 50 vastagság és a fellépő igénybevételek meghatározzák az öntött falazat kötőanyagának milyenségét és mennyiségét, melyek az igénybevételek változásával nehézség nélkül változtathatók, ilyen mó- 55 don egyrészről a túlméretezés bármely helyen könnyen elkerülhető, másrészről pedig a teherbírás vasszálak behelyezésével a maximálisra fokozható. 3. Kis igénybevételű építményeknél 60 (földszintes házak, felsiőemeletsorok stb.) igen olcsó töltőanyagok felhasználhatók (mint salak, kőtörmelék stb.). 4. Szénsalak töltőanyagul való felhasz nálásra különösen alkalmas, mert előzetes 65 feldolgozást nem igényel, olcsó, a hőszigetelést fokozza és kellő arányban alkal mazva, a teherbírásit nem csökkenti. 5. A falazó kőműves részéről nem igényel különleges hozzáértést. 70 6. Építése gyors, mert kisszámú, könynyen kezelhető építőelemekből létesül, 7. A falazat monolit volta következtében az épület állékonyaibb, nem várt dynamikus hatásokkal szemben (földrengés) 75 ellentálló. 8. A födémtartók mint befogottak számíthatók, mert az öntött falazattal kötésben létesíthetők. 9. A külső-belső szigetelőburkolat a 80