96685. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági készülék a zárba helyezett kulcs kivülről való kitolásának vagy elfordulásának megakadályozására

ábrákon látható helyzetben ráhelyezzük az ajtó belső oldalára oly módon, hogy a szallag középső része, melyen a (t) nyílás van kihasítva, az ajtó síkjára felfekszik 5 és ugyanekkor a (v) rögzítőnyelveket belényomjuk az ajtóba, miáltal a készülék az ajtóhoz rögzítődött. Hogy a rögzítés még tökéletesebb legyen, a (z) kulcslyuk fedőlemezt ráforgatjuk a íémszallagra, any-10 nyira, amennyire csak a kulcs törzse az elforgatást megengedi, úgyhogy még ez a lemez is hozzászorítja a készüléket az ajtóhoz. Ebben a helyzetben a kulcs törzse keresztülhatol a (t) nyíláson, az (1) kulcs-15 fej pedig a (b, c) szallagvégek (j, k) nyílásaiban helyezkedik el. Oly esetekben, midőn túlságos hosszú a kulcs szára, a (b, c) szallagvégek az 1. ábrán szaggatott vonallal feltüntetett helyzetbe nyúlnak 20 ki, úgyhogy a kulcsfej itt is a (j, k) kivágásokba kerül. Most a (c) szallagvég (b) nyílásába egy gyutacsot helyezünk, mely pontosan szembekerül a (g) nyelv (i) dudorodásával. Ha kívülről a kulcsot 25 a zárból ki akarják tolni, vagy a zárat nyitni akarják, előbb mindenképen el kell forgatni a zárban a kulcsot. Elforgatás közben az (1) kulcsfej egyik vége nekiütközik az (m) ütközővállnak, másik vége 30 pedig az (n) ütközővállnak és ezen ütközés folytán a (b, c) szallagvégek egymás felé tolódnak, azaz a gyűrű összébb húzódik. Ámde ekkor az (f, d) nyílások egymás fölé kerülnek, miáltal a (g) nyelv vége 35 belépattan a (d) nyílásba, az (i) dudorodás pedig nekiütődik a gyutacsnak és azt íelrobbantja. Ily módon robbanás jelzi a betörési kísérletet. Midőn a zárat belülről felnyitjuk, a gyutacsot a (h) nyílás-40 ból kivesszük és a készüléket az ajtóról leemeljük. Az 5. és 6. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a rugalmas fémszallag elmarad, e helyett azonban az (o) drótkengyel van 45 az (1) kulcsfejen átfűzve, melynek fölfelé haladó két ága keresztezi egymást. A kengyel egyik ága az ír) kilincs belső oldala mentén van vezetve, aztán át van hajlítva a kilincs külső oldala felé, vége pedig (p) 50 visszagörbítéssel van ellátva és közvetlenül a kengyelvég előtt a kengyelszárhoz az (s) gyutacs van erősítve (15. ábra). A kengyel másik szárának felső (y) vége kampósan be van görbítve, úgyhogy át-55 öleli az előbbi kengyelszárat és neki van támasztva a kilincs külső oldalának oly helyzetben, hogy a begörbített (y) kengyelrész a gyutacs háta mögött fekszik. Ha már most a kulcsot a zárban el akarjuk forgatni, az (o) kengyelnek az az ága, 60 mely az (s) gyutacsot hordja, nyílirány ban (5. ábra) hátrahúzódik. (A kengyel másik ágának lehúzódását a kengyelágak ölelkezése megakadályozza.) A kengyelágon levő gyutacs azonban csak addig 65 tud hátra húzódni, míg meg nem akad a másik kengyelág (y) kampós részében, amely viszont a kilincs külső oldalának fekszik neki. A kulcs további elforgatása esetén a gyutacs már nem mozdulhat el, "0 tehát a (p) kengyelvég beléütközik a gyutacsba és azt felrobbantja. A 7. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az előbbi két kiviteli alak egyesítve van, tehát megvan a rugalmas fémlemez, vala- 75 mint a drótkengyel is, itt tehát a kulcs elfordításakor kétszeres robbanás következik be. Szabadalmi igények: 1. Biztonsági készülék a zárba helyezett 80 kulcs kívülről való kitolásának, vagy elfordításának megakadályozására, azáltal jellemezve, hogy az ajtó belső oldalán egy (s) gyutacs és ezzel szemben egy ütőszeg van elrendezve, mely 85 utóbbi a zárba helyezett kulccsal van összeköttetésbe hozva. 2. Az 1. igényben védett készülék kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a gyutacs az ajtó belső oldalán levehetően megerősített rugalmas fémből készült, ovális gyűrű alakjában meggörbített szallagra van ráhelyezve, az ütőszeg pedig a szallagra erősített, illetve a szallag testéből kihajlított rugalmas 95 (g) nyelvből van kipréselve. 3. Az 1—2. igényekben védett készülék kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a gyűrűalakban meggörbített fémszallag két vége egymást átfedi és a gyu- 10C tacs a belső szallagvégen van elhelyezve, az ütőszeggel ellátott rugalmas nyelv pedig a belső szallagvég elé van hajlítva, továbbá, hogy a szallagvégeken, az ütőszeget hordó rugalmas nyelv 105 végének átbocsájtására szolgáló (d, f) rések vannak kivágva, végül pedig, hogy a kulcs záró helyzetében a rugalmas nyelv vége a belső szallagvég (f) résén áthatol és a külső szallagvég tes- 110 tének nekitámaszkodik. 4. Az 1—3. igényekben védett készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a gyűrűalakban meggörbített rugalmas fémszallag két egymást fedő vé- 115 gein a kulcsfejet magába fogadó (j, k)