96667. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés lőfegyverekhez

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 9666?. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Célzóberendezés lőfegyverekhez. Schal József m. kir. honvédszázados Pécs. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 26-ika. A használatos lőfegyverek irányzókészüléke sokféle célzást tesz lehetővé. így pl. a M. 95. mintájú Manlicher-fegyver nézőkéje csúcsán álló, az irányzóéi mentén 5 nyitott háromszögkimetszéssel bír, míg a célgömb vetületben, alapélén álló háromszög. Szabályszerű lövésnél a célgömb csúcsának a nézőke kimetszését gondolatban határoló irányvonal felező pontjában kell 10 állama. E beállítás különösen gyakorlatban kézben rendkívül nehéz. Lövéskor a célgömb rendesen nem a fent meghatározott helyzetben áll, hanem vagy jobbra, vagy balra elszorított, finoman vagy tel-15 jesen vett helyzetben. Mivel pedig a fegyver csapott célgömbre van belőve, minden más helyzet a lőeredményt rontja. A találmány e hátrányt kiküszöböli és lényege abban áll, hogy a szerkezet meg-20 követeli a csapott célgömbbel való célzást, míg az elszorított, a finoman vagy teljesen való vételt megnehezíti. E célból a találmány értelmében a nézőke oly négyszögalakú kimetszéssel bír, 25 melynek felső, nyitott oldala az irányéiben fekszik és a célgömb az irányvonalban tekintve a nézőke kimetszésébe közel vagy pontosan illő négyszögalakú profillal van kiképezve. A nézőke négyszögalakú kimet-30 szésének, valamint a célgömb négyszögalakú profiljának méreteit a két szerv egymástoli távolságánál megfelelően úgy választjuk meg, hogy célzáskor a célgömb profilja fedje a nézőke nyílását, úgyhogy 35 a célgömb felső éle beleessék az irányvonalba, míg kétoldalt a nézőke kimetszése és a célgömb képe között célszerűen igen keskeny kis köz marad fenn, ami a pontos célzást szintén megkönnyíti. 40 A találmány szerinti célzóberendezés lényegét a rajz sematikusan mutatja, mégpedig az 1. ábra a sematikusan rajzolt fegyvert oldalnézetben, a 2. ábra a sematikusan rajzolt fegyvert 45 felülnézetben, a 3. ábra a nézőkét a szem felöli oldalról, a 4. ábra a nézőkét hátoldaláról, az 5. ábra a «csapott» helyzetbe vett célgömböt és nézőkét torzított léptékben. 50 (a) a célgömb, mely a célzó szem felöli (elülső) oldalán négyszögalakú, az x—x irányvonalra merőlegesen álló profilt mutat. A (b) nézőke (c) négyszögalakú kimet- 55 széssel bír, melynek felső nyitott oldala az y—y irány élbe esik és mérete úgy van megválasztva, hogy a célzó szem előtt a célgömb profilja a kimetszést közel teljesen lefedi, csupán a két oldalán marad 60 fenn két igen keskeny (e, f) rés, ami a célgömb középre állítását megkönnyíti. A célgömb négyszögalakú kiképzése folytán ugyancsak egyszerűvé válik a célgömb aránylag hosszú felső élének a nézőke y—y 65 élvonalába (az irányélbe) való beállítása. Az iránysík helyes beállítása céljából a találmány értelmében az (a) célgömb szem felőli elülső oldalán jól szembetűnő (g) vonal van kiképezve, mely a célgömb felső 70 élvonalára, az irányélre merőleges és azt felezi (5. ábra). Célszerű, ha ezt a vonalat valamely' ismert foszforeskáló anyaggal világítóvá tesszük. A nézőke élei a szemmel ellentétes, 75 hátsó oldalon rézsútos (fa) felületekkel vannak határolva, melyek a ráeső fénysugarakat visszavetik, anélkül, hogy eközben a célzást zavaró irradiatiós jelenség keletkeznék. 80