96641. lajstromszámú szabadalom • Többszörös csövek kapcsolási elrendezése

Megjelent 1929. évi október hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96641. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Többszörös csövek kapcsolási elrendezése. Dr. Loewe Siegmund gyáros Berlin-Friedenan. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 15 ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi jnlins hó 26-ika. A tapasztalat azt mutatta, hogy az egy­szerű csöveknél szokásos kapcsolási módok nem vihetők át vakolatlanul többszörös csövekre. A nehézség abban rejlik, hogy 5 többszörös csöveknél a csőben összeépített kapcsolási elemek fix adva vannak és en­nélfogva nincs közvetlen befolyásunk a beépített átviteli fokozatokra. Kitűnt már most, hogy ily többszörös csövek, különö-10 sen a nagyfrekvenciájú erősítő csövek vi­selkedésének elméleti kiszámítása különös nehézségekkel jár. A folyamatok pontos matematikai megformulázása többnyire megoldhatatlan differenciál-egyenletekhez 15 vezet. Ezen okból a kapcsolási techniká­nál főleg a kísérletre vagyunk utalva. Kitűnt már most, hogy a rajzban fel­tüntetett kapcsolás különösen alkalmas többszörös csövek elektromos összeköté-20 eére. Első sorban a kapcsolásnak már is­mertnek tekintendő részét írom le a rajz nyomán. Az (1) és (2) keretvonalak két többszö­rös csövet ábrázolnak. (1) egy nagyfrek-25 venciájú kettős erősítő cső, (R, Gr) annak tértöltő rácsa, (2) egy alacsonyfrekven­ciájú hármas erősítő cső. A vételi energia bevezetése (Al)-nél és (El)-nél történik. A nagyfrekvenciájú cső (Gl) rácsa és a 30 (H) negatív íutőszálvég között fekszik a nagyfrekvenciájú csőnek hangolt rács­rezgő köre, mely bejárati rácskör gyanánt a vételi energiát az (1) csőbe vezeti. Az (An. 2) kijárati anód csatolóteker-35 csen át van az (A) battériához vezetve és ez áramkör kijárati anódkör gyanánt arra szolgál, hogy az (1) csőbe vezetett energiát a (2) csőbe tovább vezesse. Ehhez a csa­toló tekercshez az antenna (A2)-nél és 40 (E2)-nél közvetlenül kapcsolható, amint az a rajzban vonalkázva van szemléltetve, ha csak a helyi (2) vevőcső helyezendő üzembe. A (Gl') rács és a helyi (2) vevő­cső (II) negatív fűtőszálvége közt ugyan­csak hangolt rezgőkör van elrendezve, 45 mely az (1) csőnek kijárati rácskörével van csatolva és a (2) csőnek energiabeve­zető bejárati rácskörét alkotja. Mindkét (1, 2) cső fűtésére a (4)' fűtőtelep szolgál, mellyel a fűtőszálak (H') és + (H) csatla- 50 kozó vezetékei össze vannak kötve. (An) anódfeszültségeket és a rács-előfeszültsé­geket a fűtőtelep alatt feltüntetett (A) anódtelepből vételezzük el. Így pld. a többszörös csöveknek (An. 1) és (An. 2)-vel 55 jelzett feszültségerősítő rendszereit közö­sen az (A) battéria pozitív kapcsával, pl. 150 Voltra kapcsoljuk, ahogy ez a rajzból kitűnik. A (2) csőnek harmadik (G3) rá­csa, ismert módon, negatív előfeszültséget 60 kap. (G)-nál, míg az (1) csőnek két rácsa az (R, G) csatlakozó vezetéken át az (A) battériával van összekötve. Az (An. 3) anód a hangszórón át a battériára van kapcsolva. Az (A) battériához való csatla- 65 kozások számára figyelembe jövő feszült­ségértékek a rajzba számjegyekkel vannak beírva. A feltüntetett kapcsolás egyszerűség, érzékenység és szelekció tekintetében 70 ugyan igen kedvező tulajdonságokat tün­tet fel, azonban kitűnt, hogy küjlönböző nagyfrekvenciájú (1) csövek használatá­nál jelentékeny különbségek állapíthatók meg a hatályosság tekintetében még ak- 75 kor is, ha ilyen különbségek a hatályosság tekintetében a mérési technika útján alig állapíthatók meg. Kísérletek igazolták', hogy a találmány szerint nemcsak a különböző nagyfrekven- 80

Next

/
Thumbnails
Contents