96629. lajstromszámú szabadalom • A hőhatáson alapuló elektromos mérőműszer
— 92 -áram, mely minden, fűtőtestet A 2R arammal terhel, ahol (R) a (15) előtét ellenállását jelenti. (Az ábrán ezt az áramot kettős nyíllal jelöltük). Ha már most 5 áram és feszültség ugyanazon fázisban vannak, akkor ezen két áram, előjelük szerint, a hid ágaiban egyszerűen összegeződik, illetve egymásból kivonódik, úgyhogy az (1) és (4) fűtőtestekben E 10 (í7 -' J + áramintenzitás áll elő, a má-R' Ev sik két fűtőtestben pedig O/2/J — Minthogy a konvekciós áram által előidézett forgatónyomaték nagy megközelítéssel a hőfejlődéssel, azaz az áramin-15 lenzitás négyzetével arányos, a felső szárnyas kerékre ható forgató nyomaték C E » ~r (J) + Ü-) r > ahol (C) bizonyos ará-4 rí nyosági tényező és (r) a fűtőtest ellenállás; az alsó kerékre ható nyomaték C E 2 20 -r (J — TT) . r az ellenkező irányban, úgy-4 K hogy az össznyomaték C r E 2 E 2 r (J+|) = C. I. E. = R' Ez a nyomaték, tehát a forgórész elfordulása is, mint látjuk, tényleg arányos 25 a fogyasztó teljesítményével, az (E, J) szorzattal. Ha az áram és a feszültség nincsenek ugyanazon fázisban, úgy hasonló meggondolással ugyanezen eredményhez jutunk: a műszer ez esetben is 30 a tényleg elhasznált áramteljesitményt, ez esetben E. J. Cos. 9 -t helyesen mutatja. Az imént ismertetett elrendezést célszerűen ott használhatjuk, ahol a nagy üzemi feszültség következtében feszült-35 ség transformátorra e nélkül is szükség van, pl. kábeleken való veszteségméréseknél. Azonban egy másik, egyszerű kapcsolási módot is alkalmazhatunk, melynél transformátor beiktatása nélkül 40 közvetlenül az áramforrásból kapjuk a szóbanforgó mindkét áramot, mely kapcsolás tehát váltó- és egyenáramú fogyasztás mérésénél egyaránt használható Ez az 5. ábrán van feltüntetve, hol négy ellenállást alkalmazunk; ezek közül ket-40 tőnek (21) és (22)-nek egy és ugyanazon ellenállása van (r) s ezek fűtőtestekként vannak kiképezve, éppen úgy, mint a harmadik ((23) ellenállás, melynek ellenállása (w), míg a (24) ellenállás, amely-60 nek ellenállása (R), nem fűtőtestként, hanem (21)-nek előtétellenállása gyanánt szolgál. Ennél a kapcsolásnál (22)-ön keresztül a fogyasztónak (J) erősségű árama folyik, (23)-on keresztül pedig a feszült E séggel arányos áram ^f , míg (21)-en 55 W úgy a (J) használati áram, mint egy a E feszültséggel arányos .— áram megy xt-j-r. keresztül. A hőfejlesztés tehát másodpercenként (21)-ben (J )3 -r 60 xl -}- r (22)-ben J2 X r E2 (23)-ban — v ' w ha tehát (21)-et a wattmeter egyik szárnya alá helyezzük, (22)-öt és (23)-at ellenben a másik szárny alá, úgy az eredő 65 forgatónyomatéka E 2 E2 2-E.J.^ + E 2^— _i] lesz (az arányossági tényezőt egyszerűség kedvéért l-nek vesszük). Ha (w) értékét úgy megválasztjuk, hogy (w) = legyen, úgy a jobboldali második r r tag elesik és a nyomaték (2 E. 1..— ±í -j-r azaz tényleg arányos a fogyasztó által felvett teljesítménnyel. Ezen eredmény 75 egyen- és váltóáramra is fennál; ha az utóbbi esetben áram és feszültség között f fázis különbség van, úgy a műszer az elhasznált teljesítményt, (E. J. Cos <p-t) helyesen méri. Emellett szerkezete igen 80 egyszerű és érzékenységét annyira lehet fokozni, hogy tükörleolvasással a milliwattnak töredékét is megmérhetjük. Más szempontból is előnyösen különbözik a használatos tükrös elekrodinamikus watt- 85 méterektől; a fűtőtestek önindukciója, tehát fázisszöge elenyészően kicsi s a műszert szomszédos váltóáramok egyáltalán nem befolyásolják. Végül még megemlítjük, hogy ugyan- 90 ezen elv szerint természetesen termikus wattóraszámláló is szerkeszthető. Szabadalmi igények: 1. A Joule-féle hőhatáson alapuló' elektromos mérőműszer áramerősség, fe- 95 szültség és teljesítmény mérésére, különösen váltóáramokhoz, jellemezve a mérendő áram által átfolyt elektromos
