96622. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses relé érintkezési rúgókkal és eljárás ily rúgók előállítására

2 — egyesítve vannak, alkalmas (19) lemez­rúgó segélyével a (17) horgony van leng­hetően elrendezve. Ez a horgony a 2. áb­rában feltüntetett helyzetéből a (19) fel; 5 függesztés körül lefelé leng, ha a relé kel-*^' lőképen gerjesztve van. A (17) horgony .' lefelé való lengésekor a (11) rúgócsoport (20) rugójának érintkezési pontját a (21)' riígótól eltávolítja 'és ezfeel egyidejűleg a' 10 (23) rúgót a vele szomszédos (24) rúgó érintkezési pontjával érintkezésbe hozza. A relétekeres gerjesztésének megszűnése kor az érintkezési rúgók ismét visszatér­nek a 2. ábrában feltüntetett alaphely-15 zetbe. Az előzőkből világosan kitűnik, hogj az egyes érintkezési rúgók eredményes együttműködése nagy mértékben azok fe­szültségétől s az egész csoportnak egy vo-20 nalban való fekvésétől függ. Szükséges tehát, hogy mindenik rúgónak meghatá­rozott feszültsége legyen, hogy a relé te­kercsén átmenő előre meghatározott áram behatása folytán kellő időtartamon belül 25 működésbe jöjjön és a többi rúgó működ­tetése végett alkalmas viszonylagos hely­zetbe kerüljön. Az egyes riigók feszült­sége ama relé követelményei szerint vál­tozik, amelynél azok alkalmazva vannak. 30 Ily módon az egyik relében bizonyos rú­góknak akkor kell felszabadulni, amikor a relé tekercsén előre meghatározott áram megy keresztül, míg valamely másik vagy ugyanazon relében bizonyos rtigók azon 35 célból szükségesek, hogy érintkezést léte­sítsenek és meghatározott érintkezési nyo­mást fejtsenek ki, amikor a relé ger­jesztve van. Azok a relék, amelyek pél­dául a rajzon feltüntetett módon vannak 40 kiképezve és amelyek távbeszélő áramkö­röknél találnak alkalmazást, gyakran kü­lönböző beállításoknak vannak kitéve, minthogy azok közül egyeseknek egy bi­zonyos áram behatása folytán kell műkö-45 désbe jönniök és valamivel kisebb áram esetén nem szabad működésbe jönniök, míg más relék viszont úgy vannak beál­lítva, hogy csak valamivel erősebb áram révén jönnek működésbe. Más szóval szük-50 séges, hogy mindenik rúgónak olyan fe­szültsége legyen, amely a rúgót tartal­mazó adott relé követelményeinek meg­felel, míg a rúgó maga eltérő viszonyok mellett más relékben alkalmazott rúgók-55 kai azonos. Azon célból, hogy kellő előre meghatá­rozott feszültséget biztosítsunk az egyes érintkezési rúgókban, amelyek előnyösen nem vasból való, rugalmasan kemény 60 anyagból, például nikkelből, ezüstből vagy foszforbronzbői készülnek, számos (26) bemélyedést, illetve ezek sorozatát csá­k'ozás vagy sajtolás útján állítjuk elő az egyes rúgók felületén és ezeket a bemé- 65 lyedéseket alkalmas módon több csákozó kölyű vagy odor, például az 5. ábrában feltüntetett (27) odor segélyével állítjuk elő, amely több {29) vágóéllel vagy fog­gal van ellátva. Ez a (27) odor a (24) rúgó 70 alatt, míg a (30) odor a (23) és (24) rúgók között helyezhető el. Hasonló módon a (32) odort a (20) és (23) rúgók között, to­vábbá ugyanígy a (33) odort a (20) rúgó és a szomszédos (35) rúgó között helyez- 75 hetjük el. A (36) és (37) közdarabok a (17) horgony ellenkező oldalain fekszenek, míg a (39) odor, amely ugyanolyan, mint a (27) odor, a (21) rúgó szomszédos felületé­vel egyesíthető. Ha alkalmas sajtó segé- 80 lyével, amely a rajzon nincsen feltün­tetve, nyomást fejtünk ki, az egyes érint­kezési rúgók felületén bemélyedések vagy más ily üregek képződnek. Magától érte­tődik, hogy az egyes érintkezési rúgók- 85 ban kiképezett bemélyedések vagy az odo­rok fogai között levő közök, valamint a bemélyedések mélysége az egyes érintke­zési rúgók számára szükséges feszültség mértéke által van meghatározva, hogy 90 azok kellő működését biztosítsuk. A megmunkálás révén keményebbé tett rúgók felületének vagy felszínének alkal­mas módon, például bemélyedések vagy másefélék révén való megváltoztatása, 95 amint azt az előzőkben ismertettük, arra szolgál, hogy az egyes rúgók feszültségi energiája a kívánt mértékben érvényre jusson. Más szóval a rúgó egyik oldalán a felszín megtörése vagy megváltozta- 100 tása azt eredményezi, hogy a rúgó előre meghatározott mértékben elhajlani törek­szik, ami onnan ered, hogy a felület, il­letve a felszín feszültségét megszüntet­jük és ez az elhajlási törekvés létrejön 105 anélkül, hogy a rúgót előzetesen hajlítási műveletnek vetnők alá. Magától értető­dik, hogy amidőn a rúgók a rajzon fel­tüntetett módon szorosan be vannak fogva, nehézséggel jár azók kellő elhajlí- 110 tása azon célból, hogy azoknak előre meg­határozott feszültséget kölcsönözzünk. Az a tény, hogy olyan rúgó állítható elő, amelynek a találmány tárgyát tevő eljá­rás alkalmazása révén előre meghatáro- 115 zott feszültsége van anélkül, hogy azt elő­zetes hajlítási műveletnek vetnők alá, le-

Next

/
Thumbnails
Contents