96599. lajstromszámú szabadalom • Cséplő- és szalmatépő gép a szekrény hosszirányában elrendezett munkatengellyel

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96599. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY Cséplő- és szalmatépő- gép a szekrény hosszirányában elrendezett munkatengellyel. Dr. Schlayer Félix konzul Madrid. A bejelentés napja 1928. évi február hó 22-ike. Az ismeretes Schlayer-féle cséplőgépeknél, amelyeknél a inunkatenigely a gépszekrény hosszirányában van elrendezve ós amelyeknél olyan szerkezeti al-5 katrészek találnak alkalmazást, amelyek a eséplendő anyag kezelési időtartamának megváltoztatására szolgálnak, megkísérelték már, hogy a gép hátsó végéről bizonyos mennyiségű levegő állandó beáramló lását tegyék lehetővé. Az említett célból a gép .kibocsájtó nyílásában elrendezett elállítható csappantyúban központos nyílást képeztek ki, amely a gép belső tere és a kiillevegő között szabad összeköttető tést létesített. A eséplendő anyag kezelési időtartamának egy másik befolyásolási lehetősége a gép kibocsájtó végén olyan duzzasztó tárcsa elrendezésében áll, amelynek révén >0 ezen tárcsa és a gépsizekrény között gyűrűalakú rés keletkezik. Az ily módon keletkező rés általában csakis a megmunkálás közben keletkező légáram által tovavitt szétvágott szalmia kilépését engedi >5 meg, ellenben a küllevegőnek alig- van alkalma, hogy a duzzasztó tárcsa koszorúja mentén áramolva a gép belsejébe jusson. A pótlólagos levegő belépése számára a viszonyok különösen kedvezőtle-0 nek, ha a duzzasztó tárcsa a verőlécek tengelyén van rögzítve. Ez esetben már a tárcsa koszorújának sebessége megakadályozza, hogy a küllevegő köpontosan beáramoljon; a tárcsa-koszorú mozgása 5 ugyanis bizonyos érteleimben a kilépő munkalégárammal ellenkező értelmű. A találmány abban áll, hogy forgó duzzasztó tárcsa esetén is pótlólagos levegő belépését lehetővé tegyük. A kitűzött cél-3 ból a tárcsa koszorúja aránylag rövid küllők útján van a tárcsa agyával összekötve. Ily módon a tengely közelében körgyűrűalakú nyílások keletkeznek, amelyek a gép belső terét a küllevegővel állandóan összekötik. 45 Ha a gép kibocsájtó végén az aprított szalma összegyűjtésére szolgáló dobbal van ellátva, amely esetleg az aprított szalmát alsó szitához vezeti, akkor a duzzasztó tárcsa hátsó oldalán üreges hengert 50 rendezünk el olykópen, hogy az utóbbi geometriai hossztengelye egybeesik a tárcsa tengelyével. Ez az üreges henger a dobon keresztülmegy, mimellett a légbebocsájtó nyílásokat körülveszi és aprított 55 szalmával nem szennyezett friss levegő hozzávezetését teszi lehetővé. Különösen előnyös a gép azon kiviteli alakja, amelynél a szükséges szívó levegő egyidejűleg a csépelt magvak tisztítására 60 is szolgál. Ez oly módon érhető el, ha a duzzasztó tárcsa áttöréseihez, illetve az üreges hengerhez például a gép zsákoló serlegművéhez vezető vezetéket iktatunk, amelynek segélyével a vezeték bebocsájtó 65 nyílása előtt elmozgó magvak áramán keresztül levegőt szívhatunk. A gép hátsó végénél belépő levegő mozgása szempontjából fontos, hogy annak a gép belsejébe való beáramlása akadály- 70 mentesen történhessék, ami nem lehetséges pl., ha a verőlécek a számukra való tengely külön karimáihoz vannak erősítve. A karimák között ekkor völgyek vannak, amelyek már önmagukban a lóg- 75 áram sima tovahaladását elő nem mozdítják. Az említett völgyek, illetve üregek azonban gyakran, különösen nedves gabona cséplésénél, arra adnak alkalmat, hogy azokban a szalma összetekercselőd- 80