96588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tisztított montánviasz előállításátra

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96588. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás tisztított montánviasz előállítására. A' lliebeck'sche Moutanwerke A. G. Halle a. <1- Saale. A bejelentés napja 1928. évi március hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi szeptember hó 16-ika. Az ismeretes eljárásokkal bitumenes szeneknek, különösen barnaszénnek orgános oldószerekkel való extrahálása útján előállított nyersmoutánviasz sötét-5 barna-, illetve fekete színű termék, melynek sötét színe alkalmazhatóságát csökkenti. Ezért már különböző módon igyekeztek a nyers montánviaszt világosabbá tenni. LO Az eddig erre a célra alkalmazott kémiai tisztító eljárásokkal elő is állíthatók világos termékek. Eközben azonban nem kívánatos módon a viasz kémiai és ezzel fizikai elváltozásai is bekövetkeznek, úgyhogy a L5 világosszínű reakcióterméknél a nyers montánviasz bizonyos egyéb fontos tulajdonságai hiányoznak. Ezek a hátrányok különösen a nyers montánviasznak desztilláció útján való !0 tisztításánál lépnek fel. Eközben az értékesviaszészterek messzemenően hasadnak, ezenkívül pedig a raffinált viasz termelési hányada csekély. Ajánlották már a nyers montánviaszt 15 célszerűen színtelenítő por, pl. színtelenítőföld hozzáadása mellett olyan oldószerekkel extrahálni, amelyek a viasz tartalmazta oxisavakat, amelyeknek a sötét színt főként tulajdonítják, nem vagy ne-0 hezen oldják. Ezzel az eljárással tényleg lehet világosabb viaszoldatokat kapni. Ha azonban a viaszról az oldószert ledesztilláljuk, úgy a viaszt a legjobb esetben világosbarna színben kapjuk meg. Az ily 5 módon elérhető színtelenítőhatás tehát sok használati célra nem kielégítő. Mi azt a meglepő megfigyelést tettük, hogy a nyers montánviaszban jelenlevő gyantás alkotórészek okozzák az utóbbi 0 eljárás aránylag csekély színtelenítő hatását ós hogy ennélfogva összehasonlíthatatlanul világosabb termékeket kapunk, ha a nyers montánviaszt nem közvetlenül, hanem előzetes gyantamentesítés után színtelenítő porokkal, pl. szín telenítőf öld- 45 del, különösért pedig aktiv szénnel kezeljük, oly oldószerek jelenlétében, melyek a nyersviasz tartalmazta oxisavakat nem vagy csak nehezen oldják. Ezt a tulajdonságot mutatják bizonyos oxigéntartalmú 50 orgános oldószerek, mint pl. egy- vagy többértékű alkoholok, pl. a glikol, ezeknek észterei és éterei, pl. az ecetsav-etilészter és a glikolmonomextiléter, valamint ketonok, pl. butanon. Alkalmazhatók ezen ol- 55 dószerek elegyei is. Az eljárás szerint tehát a nyers montánviaszt gyantamentesítjük és azután a felsorolt oldószerekben feloldjuk és ebben az állapotban színtelenítő porokkal külö- 60 nősen aktiv szénnel kezeljük. A nyersmoutánviasz gyantamentesítését bármely tetszőleges gyantamentesítőszerrel, pl. benzollal vagy benzinnel, ismert módon foganatosíthatjuk'. Célszerű 65 azonban ezek helyett is a fentemlített oldószereket alkalmazni. Ezáltal elérjük azt, hogy a színtelenítés közvetlenül csatlakozhat a gyantamentesítéshez, anélkül, hogy a gyantamentesített viaszt a vissza- 70 tartott oldószertől előzetesen meg kellene szabadítani. Az eljárás foganatosításánál a következőképen járunk el: Bitumentartalmú szénnek valamely 75 oldószer útján való extrakciójával előállított és valamely ismeretes eljárással gyantamentesített montánviaszt a fentemlített oldószerek valamelyikében mele-