96582. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

fémcsőnek szabad végéhez van erősítve. Az (o) fémcső szabad vége zárt, nyitott vége pedig, mely szilárdan van megerő­sítve, (n) vezeték útján a (b) gőzhevítő-5 térrel áll kapcsolatban. Az (o) meghajlí­tott cső lényegében a feszmérőkhöz ha­sonló módon van kiképezve és a benne uralkodó nyomás hatására kiegyenesedni igyekszik és pedig annál nagyobb mér-10 tékben, minél nagyobb a benne uralkodó nyomás. A találmány működési és használati módja az eddigiek alapján a következő: A (c) rostélyon ismert módon kellő tü-15 zet létesítünk, azután az (f) tápszivattyú­nak dugattyúját kézzel addig működtet­jük, míg a feszmérő a kívánt nyomást mutatja. A tápszivattyú által az (e) szívótelepen 20 át a (d) víztartányból kiszívott víz a (g, h, i) szerveken és (e) nyomóvezetéken át a (c) rostély körül futó illetve abba beépí­tett (k) vezetékbe jut, amelyben elgőzö­lög és ilykép az (1) vezetéken át már gőz-25 alakban jut a (b) gőzhevítő térbe, amely­ben túlhevül és (m) vezetéken át a gőz­géphez jut. A tápszivattyúnak kézzel való indításakor a kapcsolatot közte és a gőz­gép között megszüntetjük, a gőzgép indí-30 tása előtt pedig ismét helyreállítjuk. A gőzgép megindítása után a tápszivattyú tehát állandóan működik és a gőzfejlesztő berendezésbe kellő mennyiségű vizet jut­tat. A tápszivattyú olykép van méretezve 35 és a gőzgépről olykép van meghajtva, hogy a maximális terhelésnek megfelelő vízmennyiséget képes szolgáltatni. Ki­sebb terhelés, illetve kisebb gőzfogyasz­tás esetén az adagolt tápvíz mennyisége 40 önműködően csökkentetik. A szabályozás a (b) gőzhevítő térben uralkodó gőznyo­más segélyével történik olykép, hogy utóbbinak állandó értéke biztosítva le­gyen. Ha a csökkent gőzfogyasztás foly-45 tán a főzhevítőtérben a nyomás növe­kedne, akkor az (n) vezeték útján vele közlekedő (o) feszmérőcső kiegyenesedni igyekszik, mely mozgása közben (p) csuklórúd és (s) szögemelő közvetítésével 50 az (u) dugattyút a (z) rúgó ellenében le­felé mozgatja és ezáltal a (v) szívónyílá­sokat kisebb-nagyobb mértékben zárja. Ha a gőznyomásnak növekedése bizonyos megengedett határt túllépne, úgy a (v) 55 szívónyílások teljesen elzáratnak. Lát­ható tehát, hogy a gőzfogyasztás csök­kentésével önműködően csökken az ada­golt vízmennyiség is, úgyhogy végered­ményben a gőzfejlesztő berendezés közel állandó gőzfeszültséggel dolgozik. A gőz- ( fogyasztás növekedése esetén a szabá­lyozó szerkezet ugyanígy, csak ellenkező értelemben működik. A két (g, i) nyomószelep csakis na­gyobb biztonság kedvéért alkalmaztatott, < azért, hogy az egyik szelepnek hibás mű­ködése esetén, a másik, kifogástalanul működő szelep révén üzemzavarok el­keriiltessenek. A (h) kétjáratú szelep ill. csap egyik ! munkahelyzetében a tápvizet a nyomó­vezetéken szabadon átbocsátja, másik munkahelyzetében pedig a nyomóvezeté­ket a rostély irányában elzárja és a táp­szivattyút közvetlenül a szabaddal, eset­leg a (d) víztartállyal köti össze. Utóbbi esetben tehát a tápszivattyú által szolgál­tatott tápvíz visszafolyik a (d) víztar­tányba és a gőzszolgáltatás ennek követ­keztében azonnal megszűnik. A szolgáltatott gőznek feszültségét az (y) állítócsavarnak elállításával ill. a (z) rúgó feszültségének szabályozásával ér­hetjük el. Világos ugyanis, hogy minél nagyobb feszerőre állítjuk be a (b) rúgót. annál nagyobb gőzfeszültség szükséges ahhoz, hogy az (o) feszmérőcső a (v) szívó­nyílásokat elzárja. Az ismertetett gőzfejlesztő berendezés­nek tüzelőanyagfogyasztása igen csekély, mivel a víz felforralásához a rostélynak egyébként kisugárzás útján kárbavesző melegét használja fel, további előnye, hogy forrcsövek teljesen ki vannak kü­szöbölve és hogy ép oly gyorsan indítható az (e) gőzfejlesztő berendezéssel táplált gőzmotor, mint egy nyersolajmótor. Bár­mely használatban levő gőzgépre alkal­mas, állandóan túlhevített gőzzel dolgo­zik és a mostani gőzfejlesztő gépekhez képest helyszükséglete tízszer kevesebb. A 3. ábra a gőzfeszültséget szabályozó, önműködő berendezést távlatilag, gyakor­lati alakjában szemlélteti. Az egész be­rendezés a (d) tápvíztartánynak (d') fe­néklapjára van szerelve és a tápszivaty­tyúhoz (t') részével csatlakozik. Az (o) feszmérőcsőhöz vezető (n') csődarab szin­tén e (d') fenéklapra van szerelve. A gőz­feszültséget az (y) csavarorsónak elfor­gatása által szabályozzuk, mely az (y') vezetékben vezetve van és a (t) henger belsejében elrendezett rúgónak feszültsé­gét szabályozza. Egyébként a 3. ábra sze­rinti kiviteli alak a 2. ábra szerintivel lényegében megegyezik.

Next

/
Thumbnails
Contents