96579. lajstromszámú szabadalom • Kettős falu épületrészek és eljárás azok előállítására
Megjelent 192 9. évi október hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96579. SZÁM. — Vlir/a. OSZTÁLY. Kettősfalú épületrészek és eljárás azok előállítására. Medgyes Alajos műépítész Budapest. A bejelentés napja 1927. évi április hó 2-ika. Üreges, különösen kettősfalú épületrészek (falak, födémek, boltozatok stb.) létesítésénél rendszerint úgy jártak el, hogy a két párhuzamos falrészt idősor-5 rendben egyszerre vagy egymás után, de mindenesetre mindegyiket végleges helyén állították elő. Különösen az olyan kettősfalú épületrészeknél, melyek egyik fele betonból vagy vasbetonból, másik 3 fele pedig alakdarabokból, pl. gipszlapokból készült, rendszerint előbb a betonból álló falrészt készítették el s csak a betonnak lekötése után létsítették mindjárt végleges helyén a másik falat. Haj sonlóképen kettősfalú boltozatnál, még pedig úgy betonból mint alaktestekből készült kettősfalú boltozatnál, először az egyik boltozatot készítették el, s ezen boltozat alakmintájának eltávolítása után i késizítettek ugyanezen ivagy más alakmintával az előbbivel légteret bezáró másik boltozatos falrészt. A fentjelzett esetekben a csömöszölt, pl. betonfalrész létesítéséhez ismert módon héjazásra volt szükség, mely egyrészt az építési költségeket növelte, másrészt az építési időtartamot megnyújtotta, mert a beton lekötése után a héjazást legalább is a létesített falrésznek a fal üregeit határoló oldalán el kellett távolítani, mielőtt a falüreget elzáró másik (pl. gipszlapokból készült) falat létesíteni lehetett volna. Hasonlóképen boltozatoknál az első boltozott falrész elkészítése után az alakmintát el kellett távolítani s új alakmintát kellett létesíteni, mielőtt a légüreget bezáró második boltozatos falrész készítéséhez hozzá lehetett volna látni. A jelen találmány célja az ilyen épületrészek létesítésénél a héjazásnak vagy az 40 alakmintának legalább részben való megtakarítása s a munkaidő megrövidítése. A találmány lényege abban áll, hogy ilyen kettősfalú épületrészek (falak, födémek, boltozatok, stb.) létesítésénél előbb 45 az egyik falat ideiglenes helyzetben létesítjük, ezt a másik fal létesítése alkalmával ez utóbbinak héjazása vagy alakmintája gyanánt használjuk, s végül végleges helyzetébe hozva rögzítjük. 50 A következőkben a találmány egy kiviteli példáját légüreges födémek készítésénél alkalmazva ismertetjük, melyek közül az 1., 2. és 3. ábra a födém egy részének 55 a (11) bordákra merőleges metszete az előállítás három időpontjában, a 4. ábra pedig a 2. ábra 4—4 vonala szerinti metszete. A 4. ábra értelmében pl. a főfalakba 60 vert (96) konzolokon (97) ékek közbeiktatásával (98) gerendákat s ezekre merőlegesen a létesítendő (11) bordákat alátámasztó (99) támgerendákat helyezünk el (1. és 2. ábra). A (99) támgerendákra 65 azok egész hosszában a (101) alátétdeszkák fektettetnek. Ezen (101) alátétdeszkákra helyezzük el a (93) födémlemez létesítése^ kor a betonba bekötendő, a (2,2),ill. (94) álmennyezet hordására hivatott (103) vas- 70 hevedereket, valamint a (11) bordák alsó lapjának burkolására szánt, vagy habarcsfelvitelére alkalmas szokásos (102) részeket (1. ábra). Ez után az 1. és 4. ábra értelmében a bordák oldalainak alakját 75 megszabó (111) oldalhéjakat helyezzük el, célszerűen (112) ékeken (1. ábra) s ezen (111) oldalhéjakra fektetjük a (94) ál-
