96521. lajstromszámú szabadalom • Puttony-szivattyúfecskendő

Megjelent 1929. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96521. SZÁM. — XVm/b. OSZTÁLY. Puttonyszivattyu, fecskendő. Köhler István gyáros Budapest. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 9-ike. A tűzoltásra használatos ú. n. puttonyszivattyúk eddig általában oly alakban készültek, amelynél a nyomócsonk a szivattyú alsó részén, közvetlenül a nyomó-5 szelep felett oldalt volt elrendezve. E szivattyúk több hátránnyal bírtak. Nevezetesen a nyomó- és szívószelepek egymással szemben excentrikusan voltak elrendezve, az első egy külön rekeszben, amely 10 egészében a szivattyúhenger alsó nyílása alatt feküdt, úgyhogy a szivattyú hengere alatt nagy káros tér képződött, melynek egy része magasabban feküdt, mint a nyomószelep, úgyhogy a levegő abból 15 nem távozhatott, ami a szivattyú hatásfokát rontotta. A szelepek excentrikus elrendezése és a nyomószelepnek külön rekeszben való elhelyezése a szivattyú gyártását nehezítette meg, mert kompli-20 kált alakú és nehezen megmunkálható öntvények alkalmazását tette szükségessé. Hátránya volt végül e szivattyúnak, hogy a légüst tere a nyomás alatt álló folyadékkal telt térrel csupán egy kis nyíláson 25 át közlekedett, ami a szivattyú által szállított vízsugár egyenetlen nyomását okozta. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése. Ecélból a találmány 30 értelmében a szivattyú nyomószelepét mint gyűrűs szelepet képeztük ki és a szivattyúhengert körülvevő nyomóvezetékben, a szivattyú káros terének legmagasabb pontján kiképezett szelepülő-35 kén rendeztük el. A nyomószelep tehát a szivattyúhengert gyűrűalakban körülveszi és a káros tér legmagasabb pontján lévén elrendezve, azon elsősorban mindig a szivattyúban esetleg jelenlevő levegő távozhatik. Az ismert szivattyúknál a 40 nyomószelep kiáramlási oldalát a szivattyú nyomócsonkjával összekötő rekesz teljesen elesik. A nyomás alatt álló folyadék vezetésére a szivattyúhengert koaxiálisán körülvevő tér szolgál. 45 A találmány szerinti szivattyú példakénti alakját a rajz hosszmetszetben mutatja. (1) a szivattyú hengere, melyben a (2) dugattyúrúd alsó végén megerősített két- 50 részű (3) dugattyútest mozog. A (4) szívószelep tengelye a (3) dugattyútesttel, tehát magával a szívóhenger tengelyével koaxiális. A folyadék az (5) szívókosáron át áramlik a (4) szívószelep alá. A (6) 55 nyomószelep az (1) szivattyúhengert koncentrikusan veszi körül és a szivattyúhenger külső oldalán felfekvő, 7 hosszirányú bordákkal merevített (8) és (9) vezetőgyűrűkkel van ellátva. A nyomó- 60 szelep (10) ülőkéje a szivattyúhengerrel koncentrikus (11) öntvényen van kiképezve, melynek belsejében a nyomott folyadék vezetésére közgyűrű alakú (12) csatorna szolgál. A csatorna nyílása ma- 65 gasabban fekszik, mint a káros tér bármely más pontja, úgyhogy a káros térben esetleg jelenlevő levegő először távozik. A rajzból továbbá világosan látható, hogy a szelepek koncentrikus elrendezése az ösz- 70 szes darabok megmunkálhatóságát és szerelését rendkívül egyszerűvé teszi, mert mindegyik alkatrész esztergapadon készülhet el. A nyomószelep alól kiáramló közeg a szivattyúhengert körülvevő hen- 75 geres térbe jut, mely lényegileg két egymással és a szivattyúhengerrel koncentrikus részből áll. Az (1) szivattyú és az azt