96493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmag csávázására
Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ ^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96493. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás vetőmag csávázására. Dr. Kreidl Ignác gyáros Wien. A bejelentés napja 1928. évi február hó 11-ike. Ansztriai elsőbbsége 1927. évi április hó 26-ika. A szokásos nedves csávázásnál, melynél a csávázandó vetőmagot, pl. gabonát bizonyos ideig a csávázóoldatba merítik, a csávázott vetőmag utólagos megszárí-5 tása általában kényelmetlen és hosszadalmas. Ennek következtében a gyakorlatban gyorsan elterjedt a száraz csávázás, melynél a szárítás elmarad. Ezeknél a száraz csávázásoknál azonban egyéb ÍO hátrányok tűntek ki, úgyhogy némely . gazda ismét a nedves csávázással dolgozik. A száraz csávázás főhátrányai a esvázószernek a keverésnél és a munka közben fellépő igen kellemetlen és gyak-15 ran az egészségre rendkívül káros porzása, valamint a gyakran nem kielégítő és biztos gombaölő hatás. Ehhez járul még, hogy a száraz csávázószerek nem is hatnak olyan kielégítően, mint a nedves 20 csávázószerek és pedig azért, mert a csávázás, tehát a kórokozó csirák elpusztítása csak a talajban történik. Az időjárási és talajviszonyok következtében olyan körülmények léphetnek fel, melyek 25 folytán kielégítő csávázás nem megy végbe. A találmány mindkél: csávázóeljárás előnyeinek egyesítését célozza, mindkét eljárás hátrányainak kiküszöbölése mellett. 30 A találmány szerint sem oldatokat, sem poralakú csávázószereket nem alkalmazunk a vetőmag csávázására, hanem félfolyós masszát, pl. pasztát, keverünk össze a csávázandó anyaggal, például 35 lapátolás útján. Ilyen félfolyós masszák vagy paszták alkalmazásával egyrészt elkerüljük a nedves csávázásnál szükséges szárítás hátrányát, amennyiben a pasztának a vetőmaggal való összekeverését 40 könnyen folytathatjuk addig, amíg a paszta porzani nem kezd, úgyhogy a csávázószer a vetőmagon száraz csávázóanyag módjára is tapad, másrészt elkerüljük a száraz csávázásnál fellépő azt a hátrányt, amely a csávázásnak a talaj és 45 időjárási viszonyoktól való függésében áil. Ezzel szemben a nedves csávázásnak azt a hatását, amely az élősdieknek mindjárt a csávázáskor való elpusztításában áll, egyesítjük a száraz csávázás hatásá- 50 val, amely annak következtében, hogy a csávázószer hatása csak a talajban kezdődik, a vetőmagot tetszőlegesen hosszú ideig raktározhatóvá teszi. A pasztának a vetőmaggal való elkeverósénél a pásztá 55 ban oldott állapotban jelen levő gombaölő anyag elpusztítja a vetőmagban vagy azon rajta levő kórokozó csirákat, éppen úgy, mint nedves csávázószer használatánál, amennyiben a paraziták az oldott 60 gombaölő anyagot felveszik. Eközben azonban a vetőmag is magába szívja a pásztában lévő folyadékot, úgyhogy az a keverés befejezése Után azonnal elvethető, egyben pedig később beálló fertőzés ellen 65. meg van védve, minthogy a csávázószer a vetőmagon most száraz csávázószer gyanánt tapad. A találmány szerinti csávázópászták különbözőképen állíthatók elő, legegyszerűb- 70 ben oly módon, hogy a gombaölő anyagot vízzel vagy más folyadékkal péppé keverjük el. Használhatunk azonban töltő, illetve hígítóiszereket is. így pl., ha vízben oldható gombaölőszert, pl. higany kloridot 7á használunk, 100 kg. vetőmagra 400 cm.3 3%-os szublimátoldatban elkevert 600 gr. zsírkőport veszünk, miáltal pásztát kapunk. Búzának kőüszög elleni csávázására a fenti anyagmennyiséget addig keverjük 80
