96488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványolaj-szénhidrogének vagy destillatumok hőbontására nyomásdestilláció, révén

— 2 — ért. De reverzábilis reakciók jönnek tekintetbe, úgyhogy kémiai egyensúly jön létre, melynél az eredeti és a képződött anyagok megszabott menyiségekben vannak jelen, 5 melyek nem változnak, amíg a körülmények változatlanok maradnak. Eddig az egyensúlyi állapotot a liőmérsék növelésével zavarták meg s ezáltal kényszerítették ki a további bontást, ezzel azonban a 10 gázalakú termékek és a koksz képződését elősegítették. A találmány értelmében a szükségelt nyomás előidézéséhez elégséges liőmérsék elérése után a hőmérséket állandóan tartjuk s az egyensúlyi állapotot 15 szakadatlanul zavarjuk azáltal, hogy a képződött alacsony forrpontú szénhydrogéneket nagy hőmennyiségeknek az időegységben való bevezetése által a reakcióelegyből nagy sebességgel kiűzzük. Míg 20 az eddig szokásos krackolásnál a lángcsövek az eljárás vége felé sötét vörösizzásig, tehát 500—600°-ig is hevíttettek fel, a jelen eljárásnál a hőmérsék alig emelkedik 400° fölé, de könnyen bontható olajoknál jóval 25 ez alatt lehet. Kitűnt továbbá az is, hogy a nyomásbontás eredményét, ha nem is döntően, de lényegesen befolyásolja a folyékony fázis és a teljes gázalakú fázis térfogatainak, 30 vagyis a folyadéktérfogatnak a gáztérhez való viszonya a reakciónyomás eléréséhez a folyadék egy bizonyos százalékának el kell párolognia. Ha már most a gáztér túlságosan nagy, akkor a magasíorrpontú, 35 még el nem bontott szénhydrogének egy megfelelő nagy részének is el kell párolognia, amíg a kellő nyomás eléretik, úgyhogy a gőzkeverékben aránylag kisebb mennyiségű alacsony forrpontú alkatrész 40 lesz. Viszont túlságos kicsiny gáztér esetén az alacsony forrpontú részek gőze a heves folyadékforrás folytán az elbontatlan magas forrpontú részek cseppjeivel és ködével lesz tele. A nyomásbontás gyors 45 foganatosításához tehát szükséges, hogy a gáztér a folyadék mechanikus magával ragadásának meggátlásához szükségelt terjedelmen túl ne legyen akkora, hogy a reakciónyomás előidézésére még bontatlan 50 magas forrpontú nyersanyagrészeket is kelljen céltalanul elpárologtatni. A folyadéktérfogatnak és a gáztérnek legkedvezőbb viszonya minden nyersanyag számára tapasztalatilag derítendő fel és az-55 után az egész művelet alatt állandóan fenntartandó. Az új felismerésekből levezetett eljárás az eddig használatos berendezésekkel nem foganatosítható, mert a fűtőfelületek nem elégségesek a nyersanyaghoz azoli hő- 60 mennyiségeknek juttatására, mely ahhoz szükséges, hogy az egyensúlyi helyzet túlhőmérsék nélkül, csupán a képződött illékonyabb szénhydrogéneknek kellő gyors — úgyszólván keletkezésük pillanatában 65 való — ledesztillálása révén zavartassék. A desztilláció folyamatának gyorsítását a szokásos berendezésekkel működő eljárásoknál már az a körülmény is határolja, hogy az elpárolgási meleg folytán a ka- 70 zánban lévő egész anyagmennyiség túlságos sok meleget vesztene, úgyhogy az alacsony forrpontú termékek képződése már ez okból is csökkenne. Az eljárás azonban célszerűen és egyszerűen fogaiia- 75 tosítható az olyan elektromos ellenállásfűtés (belső fűtés) segélyével, mint amilyen pl. egyikünknek a 90467. osztrák szabadalomban van védve. Ezen ellenállásfűtés lényege abban áll, hogy a desz- 80 tillálókazán egész folyadékterében elosztott nagy felületű fűtőellenállások révén nagy hőmennyiségeket lehet átvinni a desztillálandó anyag és a fűtőtest közti csekély hőmérsékkülönbözet mellett. 85 A legjobb eredmények elérése céljából ajánlatos az ilyen elektromos belső fűtést keverőhatást előidéző segédeszközökkel kombinálni. A 36421. sz. osztrák szabadalomban egyikünk már ajánlotta a krackoló 9° kazánokba kavaróknak beszerelését a kokszképződés elkerülése céljából. Kétségtelen, hogy az azonos célra irányuló két módszer egymást kiegészíti s ezért egyidejű alkalmazásuknál fokozott hatást 95 eredményeznek. A desztillálandó anyagnak az egész folyadéktérben elosztott nagy felületű ellenállásokkal való hevítése révén a szénkiválást és gázképződést minimálisra csökkenthetjük; ha emellett a fo- 100 lyadékot a bontás közben gyors mozgásban tartjuk, úgyhogy sehol sem keletkezhessen túlhőmérsék s a fűtőellenállásokon fejlesztett meleg mindenfelé lehetőleg gyorsan elvezettessék, a belső fűtés előnye 105 még jobban érvényesül, úgyhogy végeredmény gyanánt a benzintypusú folyékony szénhydrogének termelési hányada rendkívüli mérvben növekedik. Elektromos belső fűtés alkalmazásával 110 módunkban van továbbá a reakciót rendes hengeres kazánban foganatosítani, mely szerkezetileg legkisebb anyagszükséglet mellett legnagyobb nyomásszilárdsággal bír. A reakcióedények kívülről teljesen 115 hőszigetelhetők, ami a hőgazdaságosságot igen nagy mérvben fokozza. Ily módon sikerült elektromos ellenállás-