96475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet cyklikus göbék előállítására
Megjelent 1929. évi október hó 3 18 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96475. SZÁM. — XYI/d. OSZTÁLY. Eljárás és szerkezet ciklikus görbéknek előállítására. Friedrich Deckel Prazisionsmechanik u. Maschinenbau cég-München. A bejelentés napja 1926. évi november hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 3 ika. A találmány oly eljárásra és az annak kivitelére alkalmas szerkezetre vonatkozik, melynek segélyével különféle ciklikus görbék ós ezeknek tetszőleges aequi-5 distansai pontosan és gazdaságosan állíthatók elő. Ciklikus görbék alatt főleg normális, szintúgy meghosszabított és megrövidített epi- és hipocikloisokat értünk, amelyek pl. különböző alakú íoga-10 zásoknál találnak alkalmazást. A találmány szerint a munkadarabot és a szerszámot gymáshoz képest az előállítandó görbének megfelelő görbe pályán mozgatjuk, amikor is cikloisok ke-15 letkeznek, ha a munkadarab vagy a szerszám egyidejűleg két forgó mozgást végez. Irreleváns, vájjon a két mozgást egy ós ugyanazon részre (a munkadarabra vagy szerszámra) vonatkozólag 20 vagy egymástól elkülönítve foganatosítjuk. A görbe előállításánál szereplő rendszer tengelye körüli fő mozgás a gördülő körnek az alapkörön való egyenletes le-25 gördüléséből áll, míg az alkotó pontnak a gördülőkör középpontja körüli mozgása az egész munkadarabnak, ill. szerszámnak, mint testnek keringő mozgása folytán jön létre. Ez utóbbi körmozgás su-30 gara kell, hogy akkora legyen, mint az alkotópontnak a kördülőkör középpontjától mért távolsága. A két forgó mozgás szögsebessége úgy viszonylik egymáshoz, mint alapkörsugár + gördülőkörsugár, gördiilőkörsugár, aholis a pozitív előjel az ellentétes mozgásiránynál keletkező epicikloisokra vonatkozik, míg hipocikloisok esetén azonos mozgásirányokról lévén szó, a sugarak különbsége helyettesítendő be. 40 Ez a tény lehetővé teszi az egyik forgómozgás megfordításával a hipocikloisokról az epicikloisokra való áttérést, amint ez pl. annál az ismert cikloisfogazásnál szükséges, melynél az osztókörön kívül 45 eső görberész epicikloisból, az azon belül eső rész pedig hipocikloisból áll. Minthogy a két görberésznek kördülő körátmérői gyakran különbözők, a keringő mozgást az egyik görbéből a másikba való 50 átmenetnél egyidejűleg változtatnunk kell, ami pl. egyszerűen a nyugalomban lévő résznek a másik rész mozgásához hozzájáruló, ill. azt csökkentő keringő mozgásával foganatosítható. Ha ugyanis (rl) 55 és (r2) a gördülő körök sugarait jelöli, akkor a munkadarab gördülő mozgását mindkét irányban (rl) + (r2) 2 nagyságú excenter-sugárral eszközölhet- 60 jiik, míg a szerszám keringő mozgását (rl) - (r2) 2 sugárral az egyik forgásirányban végbemenő mozgás gyanánt választhatjuk meg. Ekkor az első rész forgásirányához képest 65 oly összmozgást kapunk, melynek (rl) vagy (r2) excentersugárnak felel meg (ellentétes forgásértelemben). Ha a munkadarabot egyenletesen végighaladó cikloispályák előállítása céljából 70 mindkét mozgásra kényszerítjük, akkor
