96436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénak hasítására
- 2 — (13) szelepet tartalmazó (12) csőtoldat csatlakozik, melyen át a maradék lecsapolható. A gőzök a (11) térnél a (15) szelepet tar-5 talmazó (14) csövön át a (2) deflegmátor • hoz áramlanak. Itt a gőzök a lefelé csurgó nyersolajjal találkoznak és részben kondenzáltatnak. A kondenzátum — mint már említettük — a nyersolajjal együtt 10 a (3) vezetéken át távozik. A már kellően hasított gőzök, melyek benzinszerű anyagokat képeznek, a doflegmátorból annak felső részén a (16) vezetéken át távoznak, és a (16a) szelepen való átáramlás után 15 a (17) kondenzátorba lépnek. A (17) kondenzátor elhagyása után a kondenzált anyag a (17b) szelepen át a (17a) vezetékbe áramlik és ezen keresztül a (18) gyűjtőtartályba jut. Ez a tartály a (19) 20 manométerrel és a (20) szintmutató üveggel van ellátva. A tartályból a folyadék a (22) szelepet tartalmazó (21) vezetéken át csapolható le, míg a gázok a (21a) vezetéken bocsájthatók ki, mely a (22a) 25 fojtószelepet tartalmazza. A leírt eljárásnál jelentékeny mennyiségben képződnek nem kondenzálható gázok. Ezen gázokat a (18) tartályból a (23) vezetéken át távolítjuk el. Ezen vezetékbe 30 a (24) szelep van beiktatva és a vezeték a (25) szivattyúhoz csatlakozik, amelytől a (27) fojtószelepet tartalmazó vezeték a (28) fűtő kígyócsőhöz halad. A gáznak egy részét azonban még a (27) szelep el-35 érése előtt a (26a) szelepet tartalmazó (26) vezetéken át kibocsájthatjuk. A (28) lcígyócső a (29) kemencében van elrendezve, mely a (29a) lángzót is tartalmazza. A (29) kemence a (8) kemencével a (30) és 40 a (30a) huzatok útján van összekötve, melyekbe a (31, 31a, 30b) csapószelepek vannak beiktatva. A (28) kígyócsőből az erősen felmelegített, nem kondenzálható gáz a (32) vezetékbe és a (33) fojtószelephez 45 áramlik és ezután a (35) szóró vezetékbe lép, mely a (11) expanziós vagy elgőzösítő térben van elrendezve. A gáz vezetékébe a (34) hőmérő van beiktatva. Azáltal, hogy az erősen felhevített, nem konden-50 zálható gáz finom sugarakban nyomás alatt lép a (11) térben levő folyadékba, ezt a folyadékot erős mozgásba hozzuk és ezáltal, valamint az olajnak a nem kondenzálható gázzal való gazdagítása által 55 a termelési hányadot fokozzuk. A nem kondenzálható gáz hőmérséklete 650—820° C. lehet, a találmány azonban nincs ezen hőmérsékletekre korlátozva. A forró gáz az expanziós térben levő olajat alaposan előmelegíti, ami a reakció lefo- 60 lyását elősegíti és lehetővé teszi, hogy a (7) fűtő csőkígyót kisebb mértékben hevítsük fel. Kiemeljük még, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a nem kondenzálható gázt 65 magából a berendezésben kezelt nyersolajból termeljük ki, mert más berendezésekből jövő nem kondenzálható gázokat is alkalmazhatunk. Az előmelegítés sem minden esetben szükséges és ha a gázokat 70 előmelegítjük, a hőmérséklet a fent megadottnál alacsonyabb is lehet. Az eljárást 7 kg./cm2 -et felülmúló túlnyomáson foganatosíthatjuk és a berendezés különböző részeiben különböző nyo- 75 mások uralkodhatnak. így pl. a (7) fűtő kígyócsőben a nyomás 21 kg./cm2 lehet és ezen nyomás egészen 7 kg.-ig vagy még alacsonyabb értékig csökkenthető. A deflegmátorban alacsonyabb nyomás ural- 80 kodhat, mint a (11) térben. Ha vákuum alatt akarunk dolgozni, akkor a (18) tartályhoz szívó szivattyút csatlakoztatunk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szénhidrogének hasítására, 85 melynél a hasítandó anyagok fűtő övön aránylag vékony áramban vagy áramokban való átáramlás után hasítási hőmérsékleteknek és nyomásoknak tétetnek ki és ezután reakcióövbe lépnek, 90 melyből a gőzök elvezettetnek és ezután kondenzáltainak, azáltal jellemezve, hogy a reakcióövbe nem kondenzálható gázt vezetünk, melyet magában a hasítási folyamatban egyéb 95 hasítási termékek mellett termelünk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a reakcióövbe vezetett nem kondenzálható gázt a reakcióövben uralkodó hő- 101 mérsékletnél magasabb hőmérsékletre hevítjük. 3. A 2. igényben védett eljárás oly foganatosítási módja, melynél a kezelendő anyagot a fűtő kígyócsőben 430—480° 10, hőmérsékletre hevítjük, azáltal jellemezve, hogy az ezen anyagból fejlesztett gőzöket túlhevítjük azáltal, hogy azokat felhevített, nem kondenzálható gáz hatásának vetjük alá. 11< 1 rajzlap melléklettel. Pa'.las nyomda, Budapest.
