96426. lajstromszámú szabadalom • Antenna és antennarendszer drótnélküli távíró- és távbeszélő berendezésekhez

) Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96426. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Antenna és antennarendszer drótnélküli távíró és távbeszélő berendezésekhez. Marconi's Wireless Telegraph Company Limited cég-London. Pótszabadalom a 91456. számú törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1927. évi október hó 7-ike. Nagybritánniai elsőbbsége 1926. évi október hó 8-ika. A 91456. sz. szabadalom drótnélküli adásra, ill. vételre való oly antennát helyez védelem alá, amelynek hosszúsága az alkalmazott hullámhosszhoz viszonyítva, 5 nagy és amely úgy van elrendezve, hogy minden második félhullámhossz sugárzása el van fojtva, ill. le van csökkentve. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ha a nagy hullámhosszúságoknak megfelelő 10 jelentékeny hosszúságú antennát egyik végén táplálunk energiával, az egyes su gárzási szakaszokban az áramintenzítások kisebbek lesznek és ezek a szakaszok eltávolodnak az antenna energiával táplált 15 végétől, minek következtében az antenna hatékony hossza, valamint az elérhető koncentráció is csökken. A jelen találmány értelmében egy az alkalmazott hullámhosszúságnak megfe-20 lelő jelentékeny hosszúságú antenna olykép van elrendezve, hogy minden második félhullámhossz sugárzása el van fojtva, ill. oly mértékben van csökkentve, hogy lényegesen kisebb legyen, mint a megfe-25 lelő másik félhullámhossz sugárzása. A rajz a találmány szerinti antenna egy példaképeni kiviteli alakját dia grammban tünteti fel. A rajz szerinti antenna öt (A, B, C, D, 30 E) szakaszból áll, amelyeknek hossza egyenként felhullámhosszúsággal egyenlő. Közülük az (A, C, E) szakaszok sugárzása teljes. Ezek a. szakaszok egyenesen kifeszített drótból a szokásos módon 35 vannak kiképezve. A (B) és (D) szakaszok mindegyike egy lényegileg nemsugárzó (B, D) részt (amely tekercs vagy cikcakalakban vagy önmagában visszahajlítva van kiképezve) és két (T1B, T2B, T1D, T2D) ágat foglal 4) magában. Az antenna (F) alsó szakasza (X) tekercs révén földelve van s az energia táplálása (R) vezetéken át történik. Ezen elrendezés mellett a (B) és (D) szakaszokban a sugárzás lényegesen kisebb, mint az 45 (A, C) és (E) szakaszokban. Jó eredmények érhetők el, ha az egyes (B) és (D) szakaszok sugárzási ellenállása az egyes (A, C) és (E) szakaszokónak 30%-át közelíti meg. A rajzon példaképeni kivitelben fel- 50 tüntetett antenna egyes szakaszaiban fel lépő relatív sugárzás nagy megközelítéssel kiszámítható, ha az egyes szakaszokat Hertz-féle oszcillátoroknak tekintjük, ha pl. a rajz szerinti antenna (B) és (D) sza- 55 kaszaiban fellépő sugárzást úgy tekintjük, mint az egyes ágak középpontjai közötti távolság négyzetének függvényét. Tegyük fel pl., hogy a rajzon látható antenna 26 m-es hullámhosszokat adunk 60 le, az egyes (A, C) és (E) szakaszok hoszszúsága 13 m, a (T1B, T2B, T1D, T2D) ágak mindegyike 4 m és a (B) és (D) szakaszok mindegyike % m hosszú; ez esetben, minthogy az elektromos mező hatásos 65 hossza az (A, C) és (E) szakaszokban 8.3 m, a relatív sugárzás aránya (8.3)2

: (4.5)2

= 3.4:1 lesz, vagyis a (B) és (D) szakaszokban fellépő sugárzás közel 30%-a lesz az (A, C) és (E) szakaszokénak, amely 70 érték mellett igen kielégítő eredmények voltak elérhetők. ügy találtuk, hogy egyes, pl. (B) és (D) szakaszokban számottevő, de a többi, pl. (A, C) és (E) szakaszokénál lényegesen 75 gyengébb sugárzás létesítése azzal az ered-