96425. lajstromszámú szabadalom • Zárótárcsás gáztartány
— 2 — 9. ábra végül az összelrenaezést tünteti íel, felülnézetben. A rajzokon a tartány köpenyének egy része látható (lásd főképpen az 1., 2. és 5 9. ábrákat). Ez függélyesen elrendezett (1) és (2) bádoglemezekből áll, amelyek oldalszélei egy aránylag vastag (3) oszlophoz vannak szegecselve. A zárótárcsa (4)-gyel van jelölve és peremén a 2, 10 ábra szerint egy függélyes (5), egy vízszintes helyzetű (6), egy második függélyes helyzetű (7) falrésszel és egy ehhez csatlakozó (8) fenéklemezzel van ellátva Ezek a szerkezeti részek együttesen a 15 még alább leírandó elemekkel és a tartányfallal, csatornát vagy vályút képeznek, amely a tömi tőf oly adékot, pl. a kátrányt tartalmazza. A zárótárcsa hordja a (9) cs úszósam -20 kat é s ci (14) csúszólemezeket, amelyek kifelé, a tartány belső fala felé szoríttatnak, és amelyekhez egy hajlékony (26) elem csatlakozik; ez alkotja a csatorna bélését és tulajdonképpen a csatorna fe-25 n ekét képezi. A (3) oszlopokhoz támaszkodó (9) csúszósaruk két oldalán a 7. ábra szerint egy-egy nagyobb (10) és kisebb (11) kivágás van elrendezve. A saruk két oldalán 30 továbbá egy-egy tömbpár van megerősítve, amelyik az egyik oldalon (12) és (13)-mal, a másik oldalon pedig (12a) és (13a)-val vannak jelölve (lásd 1. ábrát). A tömbpárok közötti távolság akkora, 35 hogy a tömbök a (3) oszlopok oldaléleihez egész közel állanak, de velük nem érintkeznek, úgyhogy a saru az oszlop mentén, függélyes irányban minden nehézség nélkül mozgatható. 40 Az, egyes (9) saruk között (14) csúszólemezek vannak, amelyek a tartány belső falához fekszenek. E lemezek mindkét oldalon (15) és (16) nyúlványokkal bírnak, (5. és 8. ábra), továbbá egy-egy hézag 45 töltő (17) tuskóval vannak ellátva, amelynek ékalakú a keresztmetszete és a (15,16) nyúlványokkal egyenlő méretű és ezek hez hozzászegecselt (18) és (19) nyúlványokkal van ellátva. A (18, 19) nyúlvá-50 nyok szélső felületeinek egymástól való távolsága akkora, hogy jól beleilleszkednek a (10) kivágás határoló falai közé, akkor, amikor a részek össze vannak építve. A (18, 19) nyúlványok közötti tér 55 ben egy (22) csúszótuskó van, amely két, a (20 és 21) hornyokban vezetett, (23) bordával bír. E tuskó egyik végén levő furatban egy (24) rúgó foglal helyet, ameh' a (22) tuskót kifelé, a (9) csúszósarun elrendezett (11) kivágásba tereli. Amint 60 a 6—8. ábrákból legjobban kivehető, a tuskó ugyanolyan vastag, mint a (9) saru, és az ehhez erősített (12) és (13) tömbök. Ennek az az eredménye, hogy a (22) tus kónak (25)-tel jelölt mellső vége hozzá- 65 fekszik a (3) oszlop oldalfelületéhez és a (24) rúgó hatása alatt, üzem közben mindenkor szoros összeköttetést létesít a részek között. A zárótárcsa merev részeinek a csúszó 70 sarukkal és csúszóbádogokkal való össze kapcsolására a hajlékony (26) elem szolgál, amely vitorlavászonból vagy hasonló anyagból készül. Ezen elem belső széle egy (27) szögvas álló szára és egy (28) 75 szalag közé van befogva. A vitorlavászon másrészt hozzáfekszik a (9) sarukhoz és (14) lemezekhez,, valamint a (17) hézagtöltő darabokhoz, amelyekhez alkalmas (29, 30) és (31) lemezek segélyével rögzít- 80 tetik (lásd különösen 6. ábrát). Emellett gondoskodás történt arról, hogy a csuszorl arabok, stb. kölcsönös elmozgása ne gátoltassék, hogy a tartányalak esetleges szabálytalanságaihoz alkalmazkodhassa- 85 nak. Amint a 2. és 4. ábrából látható, a vi torlavásznat (32) rudak támasztják alá, amelyek célszerűen fából készülnek; a vászon körülhajtott (26a) széle fel van 90 varrva. Ezek a rudak meggátolják, hogy a vitorlavászon a tartány falával jöjjön érintkezésbe, miáltal az, a tárcsa emelkedése és siilyedése alkalmával elkoptattal nék. Ugyancsak alátámasztásul szolgál- 95 nak a vitorlavászon alsó részének a, (32a) faelemek (2. ábra), hogy a könnyen elkoptatható vászon ne jöjjön fémmel érint kezésbe. Annak elejét veendő, hogy a tömítő- 100 auyag egy oldalra folyjon, amikor a tárcsa nincsen pontosan vízszintes helyzetben, a csatorna rekeszekre van osztva. E célra a (26) vitorlavászondarabhoz az 1. és 3. ábra szerint függélyes elrendezésű 105 (33) és (34) vdtorlavászonszalagokat erősítünk és ezek széleit a (9) saruk (9a) nyúlványaihoz, valamint egy függélyesen el rendezett (35) tartóhoz rögzítjük, mely Utóbbi a zárótárcsával kapcsolatos (36) 110 és (37) keretrészeken van megerősítve. Természetesen szükséges, hogy a (9) csviszósaruk és csúszóbádogok jól hozzásimuljanak a (3) oszlopokhoz és az (1, 2) fallemezekhez. E célra súllyal terhelt 115 emeltyűk vannak elrendezve, amelyek