96391. lajstromszámú szabadalom • Égési tér poralakú tűzelőanyagokhoz

— 2 — a levegő belépését a (22) zárószervek szabályozzák. A csőfal és a szigetelő bélés közötti tér továbbá a vízszintes (23) csatornákra is van osztva, melyek a (21) csa-5 tornákkal egy szintben fekszenek. A megosztást a tűzálló (24) lapok végzik, melyek szélesebbek, mint a megosztandó tér. E lapok külső szélei a (26) nyúlványokon fekszenek fel, míg belső széleik (27)-nél a (15) ' 10 csöveknek megfelelően ki vannak vágva, úgyhogy a csövekhez és esetleg azok bordáihoz is fekszenek. A lapok hosszuk folytán az 1. ábra szerinti helyzetet foglalják el és abban meg is kell maradniok. Mint-15 hogy sem a belső, sem a külső fallal bárminő kötésben nincsenek, mivel továbbá a csőfal főképen a (17) kamrán függ, a belső fal szabadon kiterjedhet és összehúzódhat anélkül, hogy feszültségeket okozna. 20 A szigetelő bélést, a (24) lapokat és az utóbbiakat tartó toldatokat a hő behatása ellen a csőfalnak nagy mértékű hőabszorbeáló képessége védi meg. A falak üregein átszívott levegő ugyan előmelegíttetik, de 25 nem veszélyesen nagy mértékben. A (22) fojtószelepek segélyével a levegő bebocsájtása tekintetében bármilyen megterheléshez alkalmazkodhatunk. A (18) kamrával a (28) csövek sora van 30 összekötve; e csövek a tüzelőtér alsó részében, a (29) hamuszekrény felett a (C) vízellenzőt képezik, mely a tüzelőanyag maradékrészecskéit lesüllyedés közben az olvadási hőfok alá lehűti. Emellett a (28) 35 csövek hatásos elgőzösítő testet képeznek. A (28) csövek hátrafelé ferdén emelkednek és hátsó végeik a (30) csatlakoztató részek segélyével a (31) csövek alsó végeivel vannak összekötve. A (31) csövek a hátsó fal 40 számára a (D) ellenzőt képezik és szintén bordákkal lehetnek ellátva. A (31) csövek mögött a (32) tartók, a (33) köpeny, a (34) szigetelő bélés és tűzálló (35) bélés liiufalat képeznek. E fal a (31) csövek alsó vé-45 gének magasságában vastagítva van és ott végződik, ahol a (31) csövek a (36) falon áthatolnak. A (36) falat a (37) gerendák tartják. Azok a helyek, amelyeken a (28) csövek a hídfalon és a (31) csövek a 50 (36) falon áthatolnak, a (38) homoktöltések útján vannak tömítve, melyek a csöveknek az üzemben bekövetkező mozgásait megengedik. A (31) csövek felső végei a (39) kamrával vannak összekötve, mely a 55 gőztérrel a (40) csatlakoztató csövek útján közlekedik. A kazánnal a (41) lejtőcsövek vannak összekötve, melyek elég nagyra vannak méretezve ahhoz, hogy a (18) kamrát vízzel lássák el. A (15, 28, 31) csövek felszálló csöveket képeznek. A (17) kamra 6( a gőztérrel egy vagy több (42) cső útján közlekedik. A leírtakból látható, hogy a találmány igen egyszerű üreges mellső és hátsó falat, valamint a tüzelőtérben levő csövek 6f számára oly elrendezést létesít, mely azok kiterjedését és összehúzódását lehetővé teszi, de emellett igen egyszerű és a lehető legkisebb számú részből van összetéve. Az égési teret határoló csövek a sugárzó 7( meleg hatásának vannak kitéve, rendkívül nagy melegmennyiséget abszorbeálnak és megfelelően hatásos elgőzösítést teljesítenek. Minthogy ezen csövek törekvése a tüzelőszerkezetben uralkodó hőmérséklet 7í csökkentése, ezért a levegő erőteljes előmelegítésével az el nem égés veszélyét hatásosan ellensúlyozzuk. A hátsó fal vagy hídfal igen könnyű kivitelű lehet, minthogy azt a (D) ellenző megvédi. Ha- 8( sonlóképen a mellső fal külső része is sokkal egyszerűbb lehet, mint az ismert kiviteleknél. Ha az oldalfalakat ugyanúgy képezzük ki, mint a mellső falat, akkor igen intenzív elégéssel dolgozhatunk. 8: Szabadalmi igények: 1. Égési tér poralakú tüzelőanyagok részére, mely részben vagy teljesen üreges falakkal van határolva, azáltal jellemezve, hogy az üreges fal belső része 91 csőfalnak van kiképezve, melynek csövei előnyösen a hozzátartozó kazán körfolyamába vannak iktatva. 2. Az 1. igényben védett égési tér foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy 91 a belső csőfal szabadon függően van elrendezve. 3. Az 1. igényben védett égési tér foganatosítási alakja, jellemezve égési levegőt a fal üregén átvezető szerkezetek által. H 4. Az 1—3. igényben védett égési tér foganatosítási alakja, jellemezve a vízfalban szekunder levegő számára kiképezett nyílások által. 5. Az 1—4. igényben védett égési tér foga- 1' natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a külső fal és az elgőzösítő fal más kivitelek számára magában véve ismert módon csatornákra van felosztva. 1 6. Az 1—5. igényben védett égési tér foga-