96391. lajstromszámú szabadalom • Égési tér poralakú tűzelőanyagokhoz
Megjelent 15. évi október lió lfi-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 96391. SZÁM. IV/C. OSZTÁLY. Égési tér poralakú tüzelőanyagok részére. Int. Combustion Englneering- Corporation cég1 New-York. A bejelentés napja 1926. évi junius hó 5-ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1925. évi junius hó 16-ika. A találmány egy vagy több üreges fallal bíró, poralakú tüzelőanyagok számára való tüzelőszerkezetekre vonatkozik. A találmány értelmében az üreges falak 5 külső falrészből és elgőzösítő elemeket tartalmazó, a külső falrésztől bizonyos távolságban elrendezett belső falrészből állnak. A mellékelt rajz a találmány szerinti tüzelőszerkezet példaképem foganatosító tási alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra kazántüzelés függőleges metszete, a 2. ábra az 1. ábra (2—2) vonala mentén vett metszetet mutat, nagyobb léptékben 15 és a 3. ábra metszet az 1. ábra (3—3) vonala mentén. Az (A) tüzelőtér a (7) kilépő nyílással van ellátva, mely felett a (8) kazán fek-20 szik. Utóbbi azáltal, hogy elgőzösítő felületeinek nagy része a közvetlen hősugárzásnak van kitéve, kisebb lehet és kevesebb csövet tartalmazhat, mint az efajta szokásos kazánok. A poralakú tüzelőanya-25 got előnyösen felülről lefelé, felfüggesztett födémen vagy a (9) boltozaton keresztül a (10) lángzók útján vezetjük be; a lángzók előnyösen egy sorban fekszenek és a tüzelőanyagot, a (7) kilépő nyílás egyik oldalán, 30 lefelé vezetik a tüzelőtérbe, úgyhogy a tüzelőanyag és a láng U-alakban áramlik a tüzelőtéren keresztül és az elégés főrésze be van fejezve, még mielőtt a láng a (8) csöveket elérte volna. A tüzelőanyagot a 35 szállítására szolgáló levegővel együtt a (11) csövek viszik a lángzókhoz, míg a szekunder levegő (pl. mintegy 20—30%-nyi 40 45 mennyiségben) ismert módon a lángzók öntvényein keresztül lép be. A mellső fal és esetleg az oldalfal kiképzése a következő: A függőleges (12) tartókhoz a célszerűen fémből készült (13) köpeny van erősítve, mely a (14) szigetelő béléssel van ellátva, melynek nem kell nagy mértékben tűzállónak lennie. Ezen béléstől bizonyos távolságban a (B) fal van elrendezve, mely a (15) csövek sorából áll. E csövek a (16) hosszanti bordákkal vannak ellátva, melyek előnyösen 50 a csövekhez vannak hegesztve. A csövek célszerűen a 2. ábra szerint úgy vannak elrendezve, hogy két-két szomszédos cső bordái egymást érintik, ami által fal képződik. A csöveknek a bordák alkalmazása 55 folytán megnövelt kölcsönös távolsága lehetővé teszi, hogy a csöveket a (17) és (18) kamrákkal kössük össze, A bordák továbbá a fal képzését megkönnyítik és a melegnek a csövekre való átvitelét előse- 60 gítik. Az egész csőfal igen hatásos elgőzösítő testet képez. A bordák helyenként meg vannak szakítva, oly célból, hogy azokon a helyeken, ahol a hiányzó levegőmennyiség pótlására szekunder levegőt 65 akarunk bevezetni, a (19) nyílások vagy hasítékok képződjenek. A (19) nyílásokon keresztüláramló levegő a (B) fal és a szigetelő bélés közötti térbe vezettetik. A (20) oldalfalak ürege- 70 sek és üregük több vízszintes (21) csatornára van osztva, melyeknek mellső végei a csőfal és a szigetelő bélés közötti térrel közlekednek. A (21) csatornák hátul nyitottak, úgyhogy a külső levegő beléphet; 75
