96358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamely nitrálás által keményítendő tárgy egyes részeinek a nitrálás által való keményítésére

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96358. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás valamely nitrálás által keményítendő tárgy egyes részeinek a nitrálás által való keményítős ellen való megvédésére. Aubert & Duval Fréres cég Páris. A bejelentés napja 1928. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 10-ike. A találmány tárgya eljárás valamely nitrálás által keményítendő tárgy egyes ré. szeinek, a nitrálás által való keményítős ellen való megvédésére. A találmány tár-5 gyát képező eljárás foganatosítási módja, például a következő: A nitrálás által keményítendő, vasból való tárgyat azokon a helyeken, amelyeken azt a nitrálás által való keményítés ellen 10 megakarjuk védeni, valamely fémből vagy ötvözetből álló bevonattal látjuk el, mely a tárgy keményítésekor az említett helyeket a nitrogén behatolása ellen megvédi. * Rendkívül alkalmasnak bizonyult a vé-15 dendő helyeket ónból vagy valamely ónötvözetből álló bevonattal ellátni, melyet vagy a szokásos ónozás módjára vagy pedig oly módon viszünk fel, hogy a védendő helyekkel bíró tárgyat néhány per-20 cig folyékony ónfürdőbe mártjuk. Az egyes helyeken ónozott tárgynak a fürdőből való eltávolítása után a tárgy, a tekinkintetbe jövő helyeken, különböző és néha tekintélyes vastagságú ónréteggel bír. 25 Az ily módon elért védőhatás — mint azt a kísérletek mutatták — több, egymásra következő, nitrálás által való keményítésnek ellenáll; hogy egy ónozott helyet utólagosan keményíthessünk, az ónozást elő-30 zőleg bizonyos mélységig eltávolítani szükséges. Minthogy az ón vagy az ónötvözet olvadási hőfoka alacsonyabb azon hőfoknál, mely a nitrálás által való keményítősnél 35 alkalmazásit nyer, ennélfogva az ón vagy az ónötvözet a nitrálás által való keményítősnél megolvad és emellett esetleg a kezelendő tárgy azon részeire jut, melyek a nitrálás által keményítendők. Az ebből eredő hátrányok megakadályozása céljá- 40 ból, az ónozott helyeket, pl. natrium-vízüvegből és aluminiumporból álló bevonattal fedjük be és ezen bevonatot jól száradni hagyjuk. Az említett hátrányok kiküszöbölése cél- 45 jából lehet az előzőleg ónozott helyeket vagy az egész tárgyat, kb. 400° C.-ra felhevített (pl. nátriumnitrátból vagy káliumnitrátból álló) sósfürdőbe is bemártani. Ezen fürdőben az ón folyékonnyá válik és 50 a fenékre folyik anélkül, hogy azon helyeken lerakódhatnék, melyek előzőleg; nem voltak ónozva. Ennek oka |abban van, hogy a nem ónozott helyek, a sósfürdőbe való behelyezés után. könnyen oxidálódnak és 55 hogy azonkívül az óncseppek is oxidhártyával vonódnak be, úgyhogy azok az ónozásra nem alkalmasak. (Meg kell jegyeznünk, hogy a nem ónozott helyeknek ezen könnyű oxidációja a tulaj donképeni, nit- 60 rálás által való, keményítés számára a legcsekélyebb akadályt nem képez.) Miután a tárgyakat a leírt módon kezeltük, azokat a tulaj donképeni, nitrálás által való keményítősnek vetjük alá; ennél min- 65 den tárgynak nem ónozott helyei, az ismeretes nitrálási keménységet veszik fel, az előzőleg ónozott és esetleg a vízüvegből és aluminiumporból álló bevonattal ellátott vagy a sósfürdőbe mártott ónozott helyek 70 pedig oly puhák maradnak, hogy minden nehézség nélkül megmunkálhatok. Szabadalmi igények: 1. Eljárás valamely nitrálás által keményítendő tárgy egyes részeinek a nit- 75 rálás által való keményítés ellen való