96327. lajstromszámú szabadalom • Ujítások égési erőgépeken

Szükség esetén azonban még egy gyújtó­gyertyát is elrendezhetünk. A befecskendezés természetesen kettő­nél több irányban is mehet végbe. 5 Két vagy több befecskendezési fúvóka alkalmazása esetén ezek egyenlő szög­távolságban fekhetnek egymástól és közös vagy külön-külön szivattyúval táplál­hatok. 10 Ily esetben a legnagyobb terhelésnél is csak csekély légsebességre van szükség. Az ismertetett megoldásoktól különböző megoldások is jöhetnek figyelembe. így pl. az egyes részek elhelyezése és szerke-15 zete tekintetében eszközölhetők változá­sok anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. így pl. a gyujtókészülék a 2. és 6. ábrákban szemléltetett helyzetek kö­zött lehet elrendezve és a tüzelőanyag-20 szivattyú úgy szabályozható, hogy az üresjárási mennyiség befecskendezése a teljes terheléstől való befecskendezés kez­dete és vége közötti forgattyúhelyzetben történik. Lényeges az, hogy a gyújtás 25 úgy állíttassák be, hogy akkor menjen végbe, amikor az üresjárásnak megfelelő tüzelőanyag vonul el a gyujtókészülék előtt, valamint hogy a teljes terhelésnek megfelelő egész vagy megközelítőleg 30 egész tüzelőanyagmennyiség fecskendez­tessék be, amikor a gyújtás történik. További változások pl. a (8) kiszögellésre vonatkozhatnak. Ez utóbbi ugyanis egy a hengerfalon rögzített gyűrűvel helyet-35 tesíthető, mely ily módon a legbelső du­gatyúhelyzetben az égési tér falát alkotja. Fent rendesen elektromos gyújtás van feltételezve. Ehelyett más gyujtókészülék, pl. elektromosan vagy másképen hevített, 40 alkalmas elrendezésű izzótest is alkal­mazható. Szabadalmi igények: 3 Eljárás folyékony tüzelőanyaggal táp­lált égési erőgépek üzeméhez, melyek-45 ben az égési levegő a lényegében for­gástest szerint alakított égési térben forgó mozgást végez, azzal jellemezve, hogy a kompressziólöket vége felé az égési térben körülfutó légmennyiség-50 nek egy vagy több határolt részét fino­man elosztott tüzelőanyaggal fokoza­tosan keverjük és a gyújtás akkor megy végbe, amikor a keverés megtör­ténte után ezt a részt vagy ezen részek egyikét gyujtókészülék előtt vonultat- 55 juk el. 2. Az 1. alatt védett eljárás megvalósí­tási módja, melyet az jellemez, hogy a légforgást, a tüzelőanyagbefecsken­dezést és a gyújtást akként állítjuk be, 60 hogy a gyújtás akkor megy végbe, amikor a keverés megtörténte után az üresjárásnak megfelelő tüzelőanyag­mennyiség vonul el a gyujtókészülék előtt, 65 3. Az 1. és 2. alatt védett eljárás meg­valósítási módja, melyet az jellemez, hogy az említett beállítás olyan, hogy a gép teljes terhelésnél az egész ke­ringő légmennyiség egyformán tölte- 70 tik fel tüzelőanyaggal, mielőtt a gyúj­tás végbemegy. 4. Az 1. igénypontban védett eljárás megvalósítási módja, melyet az jelle­mez, hogy a levegő és a tüzelőanyag 75 keverése főleg az égési térnek húr ál­tal elhatárolt részében folyik le. 5. Égési erőgép az 1—4. igényben védett eljárás megvalósítására, melyet az jel­lemez, hogy egy tüzelőanyagbefecsken- 80 dezőszerkezet oly módon van az égési térben elrendezve, hogy a tüzelőanya­got finoman elosztott állapotban lé­nyegében húr mentén fecskendezi be és hogy elektromos vagy más gyújtó- 85 készülék úgy van elrendezve, hogy a befecskendezés közben a tüzelőanyag közvetlenül nem éri, 6. Az 5. igényben védett égési erőgép megoldási alakja, jellemezve ellenző 90 vagy más efféle szerv által, mely meg­gátolja, hogy a keringő levegő a gyujtókészüléket közvetlenül érje. 7. Az 5. és 6. igényben védett égési erő­gép megoldási alakja, melyet az jelle- 95 mez, hogy a gyujtókészülék az elégési tér falában vagy annak közelében van elhelyezve és a dugattyútól vagy hen­gerfedőtől kiinduló, a hengerfal men­tén haladó kiszögelléssel, mely felé a ioo befecskendezés irányul vagy egy a henger fenekén kiképezett vagy a hen­ger falán rögzített gyűrűvel van védve, mely a legbelső dugattyúállás­ban az elégési tér köpenyfalát alkotja. 105 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents