96318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás motorikus célokra alkalmas szénhidrogénoldatok előállítására

Megjelent 1939. évi november hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^jjj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96318. SZÁM. — IVh/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás mótorikus célokra alkalmas alkoholos szénhidrogénoldatok előállítására. I)r. Kárpáti Jenő oki. vegyészmérnök, m. kir. kisérletügyi állomásvezető fővegryész és Dr. Hübsch M. György bankár m. kir. kormányfőtanácsos mindkettő Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 10-ike. Ismeretes, hogy az alifás szénhidro­gének csakis abszolút alkohollal adnak állandó oldatot. Az ilyen oldatok azonban már minimális vízmennyiségek hozzá-5 keverődése esetén szétválnak. Ismeretesek továbbá ú. n. homogenizáló vagy oldás­átvivő anyagokkal készített alkoholos szénhidrogénoldatok. Ilyen homogenizáló anyagok, pl. az aceton, acetonolajok, koz-10 másolajok, fenolok, benzol, kloroform, ricinusolaj, ciklohexanol stb. nagyszám­ban ismeretesek. A homogenizáló anyag­gal készített alkoholos szénhidrogénolda­tok kevésbbé kényesek és 6—8%-osvíztar-15 talmat is elbírnak. Víz jelenléte az üzem­anyag abszolút energiatartaknát minden­esetre csökkenti ugyan, de előnyösen be­folyásolja a dinamikai hatásfokot, úgy­hogy végeredményben a 90—96%-os alko-20 hallal készülő olajos szénhidrogénoldatok készítése és alkalmazása tisztán műszaki megfontolásokból is ajánlatos. Nem kö­zömbös azonban a gazdasági szempont sem: a bármely gazdasági szeszgyárban 25 előállítható 90—96%-os alkoholnak moto­rikus célokra való felhasználhatása a kü­lönös berendezéseket igénylő, költséges abszolút alkohol helyett lényeges gazda­sági előnyt jelent. 30 A 90—96%-os alkoholnak felhasználha­tásához szükséges homogenizáló szer meg­választásánál fontos, hogy egyrészt köny­nyen megszerezhető, olcsó s emellett eré­lyesen ható oldásátvívő legyen, másrészt 35 a mótor anyagát ne támadja s a dinami­kai hatásfokot ne rontsa. Kísérleteink során kitűnt, hogy pl. a hazai barnaszénkátrányokból előállítható, fenóléterekben, főleg kreozolban gazdag párlatok a fenti követelményeknek kitü- 40 nően megfelelnek. Különösen alkalmas­nak bizonyultak a 205—225° között forró barnaszénkátrányfenól-párlatok, de ter­mészetesen más eredetű fenóléterek is igen jól használhatók. 45 Fenolokat oldásátvívőszerként már ed­dig is használtak, az azonban eddig nem volt ismeretes, hogy a kreozol és az ala csony forrpontú fenóléterek általában a fenólvegyületek sorában különleges hatás- 50 sal, nevezetesen a legjobb oldásátvívő tulajdonságokkal bírnak. Noha a kreozolt és általában a 205—225° között forró kát­rányalkatrészeket szintén a savas jellegű kátrányalkatrészek közé kell sorozni, 55 aciditásuk sokkal gyengébb, mint pl. a karbolsavé és krezóloké. Ehhez képest a kreozolt tartalmazó fenólpárlat gőzeinek hosszabb ideig kitett kísérleti vaslemezké­ken a korroziónak nyomai sem voltak 60 megállapíthatók. Kísérleteink során kitűnt továbbá, hogy ha fenólpárlatokat egyenlő súlyarányú alkohollal vízelvonó anyagok, pl. klórcink vagy klóraluminium, jelenlétében konden- 65 zálunk, igen jó oldásátvívő tulajdonsá­gokkal bíró, de teljesen neutrális termék­hez jutunk, mert az- alkohol etilcsoportja a fenólhidroxilt teljesen leköti. A hazai barnaszenekből nyerhető 205— 70 225° között forró, fenóltérekben gazdag fenólpárlat egyébirányú ipari felhaszná­lást eddigelé nem nyert és a barnaszén-

Next

/
Thumbnails
Contents