96285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző folyadékok és szilárd alkatrészek, vagy folyadékok és gázok keverékeinek elektro-kapilláris szétválasztására

Megjelent 1929. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JHBsnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96285. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás különböző folyadékok, vagy folyadékok és szilárd alkatrészek, vagy folyadékok és gázok keverékeinek elektro-kapilláris szétválasztására. Société Anonyme (les Charbons Actifs Edouard Urbain cég Pár is. A bejelentés napja 1927. évi november hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1927. évi január hó S-ika. A jelen találmány szerinti eljárás a szokásos szűrési eljárásoktól alapvetően, eltér. A tulajdonképeni szűrésnél csak a valamely folyadéktól elválasztandó szilárd al-5 katrészek térbeli méreteit hasznosítják. A folyadékból és a szilárd részekből álló keveréket oly nyomásnak vetik alá, mely elegendő ahhoz, hogy a folyadék kellően finom csatornákkal ellátott falon átszűres-0 sék, míg a szilárd anyag ezen csatornákon nem mehet keresztül. Egy másik körülmény is hozzájárulhat, mely a csatornákon át való szűrést lehetővé teszi, ha a csatornák nyílása oly 3 nagy, hogy a szilárd anyagot át is bocsáthatná. Ilyen eset áll fenn, ha ezen szilárd anyagok adszorpció folytán a csatornák falához tapadnak, mint ez bizonyos kolloidoknál vagy baktériumoknál, pl. a Cham) berland-gyertyánál bekövetkezik. Ezen jelenségek azonban önmaguktól lépnek fel és azokat eddig még gazdaságos módon nem hasznosították. Mindenesetre tény, hogy ily módon a 1 szűrő eltömődik és azt már aránylag rövid idő múlva újjal kell helyettesítenünk. Az új eljárás nem mechanikai szétválasztáson alapul úgy, mint a szűrés, ahogy azt fent leírtuk. Nemcsak oly szi-i lárd testeket Választhatunk el, melyek finom szuszpenzió vagy kolloid alakjában vannak jelen a folyadékban, hanem több különböző folyadékot, melyek emulgált állapotban vannak, vagy egy a folyadékban eloszlott gázalakú részt (hab vagy más efféle) is elválaszthatunk egymástól. A találmány alapgondolata a következő: Ha egy folyadékba szövetből vagy más tetszőleges porózus anyagból készült kanócot mártunk be, mely a folyadék által be- 40 nedvesedhetik, akkor a folyadék kapillaritás folytán a kanócban felszáll. Eizit a felhajtó erőt nem egy az egész keverékre gyakorolt nyomás által érjük el, mint a szűrésnél. Ezért ha a folyadék 45 szuszpenziót vagy emulziót tartalmaz és a két fázis egyikét a kanóc által a kapillaritás folytán nem befolyásolja, akkor ezen fázis nem száll fel a kanócban, ami által a kapilláris vonzó erőnek kitett folyadékot 50 a kapillárisán nem befolyásolt folyadéktól elválasztjuk. Hogy a folyadéknak a kanócon át való folytonos átáramlását érjük el, pl. csak a kanócot kell kapilláris szifon alakjára 55 hoznunk. Az elválasztott folyadék ekkor a szifon szabad végén kifolyik. Ezt a végeit a kapillaritás által befolyásolt folyadékba márthatjuk, ami által az átáramlás megjavul. 60 Világos, hogy ha a hajszálcsövek átmérője túl nagy és ha a szuszpenzió nagyon finom, utóbbi újra a csatornákban levő folyadékba juthat és azt a folyadék magával viheti. A kanócot ugyan elég szűk csa- 65 tornákkal láthatjuk el, úgyhogy a szuszpendált anyagok nem férnek át, ezáltal azonban a teljesítmény nagyon csökken. Jelentékenyen jobb eredményekhez jutunk, ha az adszorpció és az érintkezési 70 elektromozás jelenségeit vesszük segítségül. A folyadékban szuszpendált részecskéknek villamos töltésük van. A kapilláris anyag érintkezési felülete szintén villamos- 75 sággal van töltve. Ebből következik, hogy