96284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok vagy gőzök keverékének analizisére

— 2 — ciális nyomásának, vagyis a gáz megha­tározott viszonylagos mennyiségének felel meg. A már megjelent csíkok vagy szalagok 5 intenzitásának mérése által továbbá a ke­verékben levő gáz viszonylagos mennyisé­gét bármelyik pillanatban quantative is megállapíthatjuk. A találmány szerinti eljárás abban áll. 10 hogy ismert módszerekkel azt a fényt, mely az összetétele tekintetében megvizs gálandó gázon keresztülhaladt, analizál­juk. Ezen analízis számára bármilyen oly be­lő rendezés alkalmas, mely abszorpciós spektrum elérését teszi lehetővé, ahol is arról gondoskodunk, hogy azon szilárd közegek, mint lencsék, prizmák, átlátszó lemezkék, hálók vagy a fényt visszaverő 20 közegek, pl. homorú tükrök, hálók stb. az alkalmazásra kerülő övekben (vagy csí­kokban) az ultraibolya vagy az infravörös sugarakat ne abszorbeálják. Az átlátszó közegek pl. quarcból, foly-25 pátból, kősóból készülhetnek, míg a fényt visszaverő közegek ily célokra már alkal­mazott, megfelelő ötvözetekből állhatnak. Minthogy az abszorpciós spektrumok ál­talában az ultraibolya sugarak körzetében 30,fekszenek, a legtöbb esetben ismert ultra­ibolya fényforrásokat alkalmazunk és ezek közül célszerűen azokat választjuk ki, melyek csaknem állandó spektrumot adnak. így pl. megfelelő gázatmoszférá-35 ban, pl. argonban, héliumban vagy más gázban elhelyezett wolframszállal bíró lámpát használhatunk, mely quarcból vagy folypátból álló ablakkal van elzárva. Használhatunk továbbá alkalmas fém-40 elektródák között kisütött elektromos szikrákat, vagy gázban, pl. hidrogénben végbemenő elektromos kisülést, vagy hi­ganygőzlámpát, vagy quarcban levő amalgámlámpát vagy bármilyen más, 45 ultraibolya sugarakat szolgáltató fényfor­rást is. Az abszorpciós cső mindkét végét quarc­ból vagy folypátból való sík lemezekkel zárjuk el. A fényforrás sugarai, melyekel 50 quarcból vagy folypátból álló lencse segé­lyével koncentrálunk, az optikai készülék hasítékára esnek, miután az említett csö­vön áthaladtak. Lehet továbbá a csőnek egyik végét quarcból vagy folypátból ké-55 szült lencsével is elzárni, lígyhogy a fény­forrás képe a tulajdonképeni spektrál­analitikai készülék hasítékán jelenik meg A gázcsövet a készülék hasítéka és a a átlátszó vagy reflektáló optikai rendszer közé állíthatjuk, vagy ezen két elrendezést 60 egymással kombinálhatjuk, de használha­tunk minden más egyenértékű elrendezést vagy kombinációt is. Lényeges csakis az, hogy azon gázréteg, amelyen a megvizsgá­landó fénynyaláb keresztülhatol, elegendő 65 vastagságú legyen. ,. Ezen vastagság a gyakorlatban 50 cm, és 1 m. között van, de tág határok között csökkenthető vagy fokozható. A spektrum megfigyelése igen gyorsan 70 történhet, amennyiben azt az ultraibolya fény hatása alatt fluoreszkáló anyagra ve­títjük. Ha arról van szó, hogy a keverék­ben levő meghatározott gáz vagy gőz mennyiségét megközelítőleg határozzuk 75 meg, úgy ezt rövid ideig tartó gyakorlat után sikeresen fogjuk keresztülvihetni. Pontos mérések számára ismert módsze­rekkel a csíkok intenzitását mérjük. Erre a célra vagy fényképészeti ós az ezekhez 8C csatlakozó fotometriai módszereket alkal­mazhatjuk, vagy lineális hőelektromos telepeket, bolometereket, alkálifémekből vagy szelénből álló fotoelektromos cellá­kat, vagy más egyenértékű eljárásokat 8E használhatunk, melyek a spektrum meg­vizsgálását megengedik. Mindazon eljárásoknál, amelyeknél a fény intenzitásának mértékét az elektro mos áram intenzitásának mértékére ve- 9( zetjük vissza, az elektromos áramot célsze­rűen a rádiótechnikában alkalmazott be­rendezések segélyével erősbítjük. Ezáltal a kapott adatokat folytonosan galvano­méter vagy regisztráló elektrométer útján 9£ feljegyezhetjük és az alkalmazott felvevő készülékek száma szerint, az egy vagy több anyag mennyiségében valamely adott időn belül bekövetkező ingadozásokat folytono­san követhetjük. Ezen ingadozásokat 1( azonban időszakonként is követhetjük, ha a felvevő készüléket az egy-egy mérés szá­mára szükséges ideig" egymás után az abszorpciós spektrumok mindenkor tekin­tetbe jövő körzetébe (vagy csíkjába) ál- 1( lítjuk. A leírt eljárás különösen előnyös oly esetekben, ha a keverék összetételében fel­lépő változások elég lassan mennek végbe, úgyhogy a leírt módon kapott pontok se- 1: gélyével az ingadozási görbéket lényeges hibák nélkül felállíthatjuk. Ezen utóbbi módszernek egy módozata abban áll, hogy több helytálló vagy csak szűk körön belül mozgatható felvevő ké- 1 szüléket és csak egyetlen regisztráló készü­léket alkalmazunk, melyet egymás után az egyes felvevőkkel hozunk összeköttetésbe.

Next

/
Thumbnails
Contents