96275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsav előállítására acetilénből

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96275. SZÁM. — IY/h. OSZTÁLY. Eljárás ecetsav előállítására acetilénből. Dr. Kárpáti Jenő kisérletügyi fő vegyész és Dr. Hiibsch M. György bankár m. kir. kormányfőtanácsos Budapest. A bejelentés napja 1927. évi julius hó 21-ike. Az acetilénből kiinduló ismert ecetsavszintézis folyamán, különösen az acetilénhidratációs ós oxidációs folyamatok során, gyakorta fellépnek nem kivánatos, 5 az ecetsav-nyereményt csökkentő reakciók. Egyes esetekben pl. egy és azonos elnyelőfolyadék, különben ugyanazon körülmények között, minden látható ok nélkül igen hevesen abszorbeál s eközben 10 ecetaldehidon kívül olyan reakciótermékek is keletkeznek, amelyek nem oxidálhatók ecetsavvá. A kísérleti feltételek vizsgálata során kitűnt, hogy rendellenes reakciók főképen 15 híg kénsav alkalmazása esetén, valamint magasabb hőmérsékleten következnek be Ha a kénsavat híg ecetsavval helyettesítjük, úgy a nem kivánatos mellékreakciók ritkábban ós kevésbbé hevesen lép-20 nek fel. Jégecet használata esetén viszonti különösen alacsonyabb hőmérsékleten, az abszorpció mindenkor simán, teljesen szabályosan folyik le. Kitűnt továbbá, hogy erős ásványi savak, sok víz jelenléte, va-25 lamint magasabb hőmérséklet a reakciók rendellenes lefolyását különösen elősegíti; viszont az elnyelőoldat annál egyenletesebben abszorbeál, minél kisebb a víztartalma. A kísérletek szerint a legmaga-30 sabb nyereményszázalék akkor volt elérhető, amikor az elnyelőfolyadék csupán annyi vizet tartalmazott, és ezt is híg ecetsav alakjában, amennyi az acetilénhidratációhoz szükséges. 35 Lényegesen csökken továbbá a termelési hányad az aeetaldehid elgyantáso. dása folytán. Elgyantásodás főleg ásványi savak használatakor és 50° C fölötti hőmérsékleten lép fel. Jégecet használata esetén s csupán csak az elméletileg szük- 40 séges vízmennyiség jelenlétében, 30—50° C hőmérsékleten a kisérletek szerint sohasem áll be elgyantásodás s emellett a használt higanysó-katalizátorok élettartama is jelentékenyen meghosszabbodik. 45 Általánosságban azt állapítottuk meg, hogy 50° C-nál magasabb hőmérséklet alkalmazása az acetaldehidnek oxidációja folyamán ugyancsak elkerülhető. Az oxidáció legcélszerűbben magában az ab 50 szorpciós folyadékban 50° 0 alatti hőmérsékleten, előnyösen oxigénátvivők jelenlétében foganatosítandó. Oxigénátvivőkként olyan anyagok használandók, amely a higanysókra nincsenek hatással 55 es a primér hidratációs terméknek elgyantásodását is meggátolják. Higanysókkal ellátott jégecetben, oxigénátvivők • nélkül a felhasznált acetiléngáznak legfeljebb 30%-át sikerült közvetlenül ecet- 60 savvá átalakítani. Nem vezetett jobb eredményre az ismételten ajánlott ólom-, réz-, kobalt-, nikkel-, vas-, króm-, mangán-, alumínium- és alkálisók használata sem. Egyedül vanádiumpentoxid alkal- 65 mazása mellett sikerült az acetilént 50%-ot meghaladó termelési hányaddal közvetlenül ecetsavvá oxidálni de ebben az esetben is az abszorpciós-folyadékból már rövid idő után higanyiszap válik le. 70 Kísérleteinkből kitűnt, hogy az ecetsavnyeremény úgyszólván az elméletileg lehetséges értéket éri el, ha a higanysókkal ellátott jégecethez 5—10% mennyiségben cellulózát illetve növényi rostos 75 anyagokat adagolunk. Ez esetben az