96236. lajstromszámú szabadalom • Elektolytikus redukáló és ömlesztő eljárás fémek kitermelésére
— 2 — (lékből elillan. A kezelés végén az elektrolitfolyailék némi savat vagy alkáliát tartalmaz, amelyek az ércből vagy más anyagból oldattak. Az edény fenékrészén 5 lévő szilárd massza a szabaddá tett vag? fpltárt anyagokból áll, homokkal, kővel stb.-vel együtt. •Ezt a szilárd részt azután a folyadéktól elkülönítjük, pl. a folyadék leszívatása 10 által. Bizonyos esetekben, a kezelendő anyag természete szerint, az ily módon elkülönített szilárd masszát vízzel kimossuk, más esetekben ez a mosás fölösleges. Ezután a szilárd anyagot (az előbb emlí-15 tett módon, mosással vagy mosás nélkül) szárítjuk és megömlesztjük. Ügy találtuk, hogy az elektrolitikus feltáró kezelés alkalmassá teszi a fémeket arra, hogy azokat gyorsabban és alaposabban lehet meg-20 ömleszteni, mint ezen kezelés nélkül. Fémkohászok előtt jól ismert jellegű, megfelelő ömlesztő szereket adunk a megöm-1 esztendő szilárd masszához. Az ömlesztést bármely alkalmas szerkezetű tégely-25 ben vagy kemencében végezzük és a megömlesztett anyagot elektrolizáljuk 20—60 ampéres és 6—8 voltos egyenáram keresztülvezetése által. Az áramerősség magasabb, mint a feltárás alatti elektrolizis-30 nél, azonban a feszültség alacsonyabb, amennyiben a feltáró elektrolízis feszültsége 50—100 volt és az áramerősség körülbelül % amper. Mi azonban nem akarjuk korlátozni ezen megválasztást és bizonyos 35 esetekben a feltáró kezelés alatt a feszültség pontosan ugyanaz lehet, mint a megömlesztett anyag elektrolízise alatt vagy annál még alacsonyabb. A megömlesztett anyagot grafitkatódá-40 val hozzuk érintkezésbe. A megoldás egyik módja az ömlesztési művelethez grafitolvasztótégely alkalmazása. Helyette azonban ömlesztő kemencét használhatunk, annak fenékrészén elhelyezett gra-45 íitlappal. Az anyag megömlesztését valamely jól ismert vagy bevált módon létesítjük, mielőtt még az ömlesztett massza elektrolízisét megkezdtük volna. Az alkalmazott anóda előnyösen vasrúd, mely úgy 50 van elrendezve, hogy az ömlesztett maszszába belemerül és állítható, úgyhogy az ömlesztett masszából a kontaktus megszakítása céljából kihúzható vagy kisebbnagyobb mélységben a masszába besiily-55 lyeszthető. Az anyagból egy pintre valót jól folyós halmazállapotig megömlesztünk elektrolízis nélkül, amennyiben az anóda á megömlesztett masszával ekkor nincsen érintkezésben. Ha a megömlesztett maszsza teljesen folyékony, úgyhogy bocsolc 60 nem maradtak benne vissza, a megfelelő egyenáramú áramforrás pozitív pólusával összekötött elektródát úgy állítjuk be, hogy a megömlesztett masszába belemerül, azonban nem mélyebben, mint a té- 65 gely vagy kemence fenékrészétől mért négy hüvelyknyi távolságra. Az elektromos áramforrás negatív pólusa a grafitkatódával van öszekötve és az áram, a feszültségtől és áramerősségtől függően a 70 tégely vagy kemence tömegén és a töltésen keresztül kering. Az elektromos áram elektrolizálja a masszát, melyet külső meleg (tűz) alkalmazása ömlesztett meg és szétbontja a kezelés alatt álló anyag fém- 75 elegyeit és előidézi azt, hogy ezen fémek a tégely vagy kemence alsó részébe a grafitkatódára kerülnek. Ez az elektrolitikus kezelés körülbelül egy óra leteltével befejezést nyer. Ezt követőleg az egész öm- 80 lesztett masszát (mely a megömlesztett fémeket tartalmazza) és amely az elektrolízis alatt folyékony állapotban tartatott, a tégelyből vagy kemencéből még jól folyós állapotban kiöntjük vagy más mó- 85 don eltávolítjuk és áthelyezzük valamely alkalmas öntőformába, amelynek fenékrészén a fémek szem- (regulus) alakban leülepednek. A massza felső rétegei a lehűlés alatt salakot alkotnak, melyet azután 90 a szemtől elkülönítünk. Az utóbbi a kezelés alatt álló anyagban eredetileg benne foglalt fémeknek túlnyomó részét tartalmazza. A megszilárdult szemet azután bármely ismert vagy bevált módon kezel- 95 jiik a benne lévő fémek egymástóli elkülönítése céljából. Mint példát, az alábbi előírást adjuk, valamely jellegzetes érc öt fontjának kezelésével kapcsolatban. ioc Az ércet előbb zúzzuk és nyolcvan szemfinomságúra pulverizáljuk. Mint második lépés, az elektrolitikus feltáró kezelés következik. Ezen kezelésben kőedényt használunk, amelynek fenékrésze a belső ol- 10E dalán ólomlappal van burkolva. Ebből a lapból ólomsáv vezet fel szigetelt (üveg-) csövön keresztül az edény felső részébe. Ebben a példában az elektrolit közönséges víz. A pulverizált ércet az edényben lévő 11C ólomlapra helyezzük. Körülbelül háromnyolcad hüvelykvastagságú ólomrudat vetünk be az elektrolitba aZ edény középrészén, mely a folyadékba az érc fölött körülbelül két hüvelyknyi távolságig van he besüllyesztve. Ez az ólomrúd, mely az anó-