96197. lajstromszámú szabadalom • Osztályozókészülék levelekhez, kartotélapokhoz és hasonlókhoz

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JSra&ffiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96197. SZÁM. — XX/h. OSZTÁLY. Osztályozókészülék levelekhez, kartotéklapokhoz és hasonlókhoz. Vaj in ár Lajos postafőtiszt Budapest. A bejelentés napja 1927. évi december hó 29-ike. A találmány tárgya osztályozókészülék levelekhez, kartotéklapokhoz és hasonlókhoz, mely a sok időt igénylő és fáradságos munkával egybekötött kézi osztályozást 5 van hivatva helyettesíteni. A készülék a kézimunkát a minimumra csökkenti, az osztályozás idejét lerövidíti, kicsiny a térszükséglete, egy és ugyanazon készülék minden szerkezeti változtatás nélkül a leg-10 különbözőbb szempontok szerinti osztályozást tesz lehetővé, biztosítja azt, hogy az osztályozást végző egyén a figyelmét magára az osztályozásra összpontosítsa, mimellett az osztályozott anyagnak a legkü-15 lönbözőbb szempontok szerinti regisztrálását, pl. ajánlott küldeményeknek csoportonkinti és alcsoportonkinti automatikus összeszámolását, statisztikák összeállítását teszi lehetővé. 20 A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező készülék példaképen vett megoldási alakjait mutatja. Az 1. ábra az első foganatositási alak hosszmetszete. A 25 2. ábra a második foganatositási alak hosszmetszete. A 3. ábra az 1. vagy 2. ábrához hasonló, a rázórúdon át vett hosszmetszet. A 4. ábra a készülék kisebb léptékű felül-30 nézete, a terelőlapokat működtető, oldalt elrendezett billentyűkkel. Az 5. ábra a készülék egy változatának kisebb léptékű felülnézete, melynél a billentyűk és a billentyűket a terelőlapokkal 35 összekötő rudazat a két szekrény, illetve rekeszoszlop fölött, illetve között a középen van elrendezve. A 6. ábra a készülék harmadik foganatositási alakját és az etetőszájat vagy bevezetőnyílást függélyes keresztmetszetben, 40 nagyobb léptékben mutatja. A 7. ábrán az etetőszáj változata keresztmetszetben látható. A készülék az (A) és (B) szekrényekből, illetve rekeszoszlopokból áll. Az (A, B) 45 szekrények között a (C) köz van hagyva, melynek szélessége célszerűen úgy van megválasztva, hogy az osztályozandó anyag, pl. levél fennakadás nélkül eshessen le a szekrények között. Minden egyes 50 szekrényt a lejtős (1) fenéklapok egymás alatt fekvő (A2, A3, A4) és így tovább, illetve (B2, B3, B4) és így tovább rekeszekre osztják, mely rekeszek az osztályozott anyag befogadására szolgálnak. Min- 55 den egyes rekesz a belső (A5, B5) és a külső (A6, B6) ajtókkal van ellátva. Az (A5, B5) ajtók, mint alsó vízszintes tengely körül elforgatható csapóajtók a két szekrény közötti (C) köz felé nyílnak. Az 60 egyes rekeszek nem érnek el a (C) közig, hanem beljebb végződnek. Az 1. ábrán az (A5) ajtó nyitott, a (B5) ajtó zárt helyzetben van. A nyitott (A5) ajtó lejtősen álló belső fala terelőpályát alkot, úgyhogy 65 a fölülről a (C) közbe beejtett osztályozandó anyag, pl. a (8) levél a lejtős (A5) ajtó által terelve simán az (A2) rekeszbe esik, a lejtős (1) fenéklapon, illetve az (1) fenéklapon fekvő (8) levelek fölött az (A6) 70 ajtóig csúszik. A következő levél rendesen rétegezve az előző levél fölé esik. Az (A5, A6) ajtók forgástengelye az (1) fenéklapnál magasabban fekszik, oly célból, hogy a levelek egymás fölé kerüljenek és nagy 75 legyen a rekeszek befogadóképessége. A levelek réteges elrendeződését a terelőajtóknak a forgástengelyen túlnyúló (A9,