96182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú vas és acél izzításánál a szélső réteg széntartalma csökkenésének és növekedésének megakadályozására

Megjelent 1929. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI jHggSL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96182. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Eljárás széntartalmú vas és acél izzításánál a szélső réteg széntartalma csökke­nésének és növekedésének megakadályozására. Vereinigte Stahlwerke A.-G. cég- Düsseldorf, mint Dr. Ernst Hermann Sclmlz és Dr. Walter Hülsbruch dortmundi lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1927. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi január hó 8-ika. Ismeretes, hogy széntartalmú vasnak és acélnak oly gázokban, melyek oxidá­lóan hatnak, pl. oxigénben, atmoszférikus levegőben, vízgőzben, szénsavban vagy 6 ezen gázok keverékeiben, való izzításánál, a szélső réteg széntartalmának csökkenése következik be. Ezen csökkenés mellett vagy helyett néha rogyaképződés is követ­kezik be. Más gázokban — pl. szénoxidban .0 és szénhidrogénekben — való izzításnál ezzel szemben az acél széntartalmának nö­vekedése következik be. A gyakorlatban azonban számos izzí­tásnál úgy a széntartalom csökkenése, .5 mint a növekedése egyáltalában nem kí­vánatos*; az anyag a külső zónáknak ily változása által igen gyakran teljesen hasznavehetetlenné válik. Ezen okból, fő­leg pedig a veszedelmesebb széntartalom­!0 csökkenésnek a megakadályozása céljá­ból, az izzítást „semleges" gázokban vagy pedig „forgácsokba becsomagolva" vég­zik. „Semleges" gázok gyanánt főleg hid­rogén és nitrogén jönnek tekintetbe. Is-J5 meretes ugyan már, hogy hidrogén is hathat széntartalomcsökentően. Az álta­lunk végzett, igen beiható vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a techniká­ban használatos, technikailag tiszta hid-J0 rögén által való szénta r talomcsökkenés mértéke sokkal nagyobb, amint azt általában feltételezik. A nitrogénben való izzításnál pedig — amint az ugyan­csak beható vizsgálatok által megállapí­tást nyert — ugyancsak széntartalomesök- 35 kenés következik be, mely a gáznak a gya­korlatban elérhető tisztasági fokánál egé­szen tekintélyes. Mindebből az tűnik ki, hogy mily rendkívül nehéz teljesen sem­leges, azaz a széntartalmat nem csökkentő 40 és nem növelő, atmoszférát az izzítás, fő­leg a tiszta felületet adó izzítás (Blank­glühen), számára létesíteni. A találmány ezzel szemben azon, számos és igen beható kísérlet által megerősített, 45 megállapításon alapszik, hogy a széntar­talmat növelően ható gázoknak vagy gáz­keverékeknek — pl. szénoxid, methan, kokszkemencegáz, világítógáz — a szén­tartalmat csökkentően ható gázokkal — 50 pl. hidrogén, torokgáz, nitrogén — való keverése által oly gázösszetételeket érhe­tünk el, melyek széntartalmú vassal szem­ben az izzításnál teljesen semlegesen vi­selkednek. 55 A keverési viszony az alkalmazott gázok fajtája mellett részben függ a hőmérsék­lettől, az acél vegyi összetételétől, főleg annak széntartalmától és végül a nyomás- 60 tói. így pl. 0.5—1.3% széntartalmú acélok­kal végzett kísérleteknél, methan-hidro­gén keverékekben 850°-nál való izzításnál,

Next

/
Thumbnails
Contents