96137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél- és vasötvözetek rozsdabiztosságának rendszeres és gyors megállapítására
— 2 — nítás szerint pont-, vonás-, sziget-, vagy foltszerűen vagy teljesen fedően mutatkoznak; az oxidok színe nem egységes, hanem azokat az ötvözet hozaganyagai 5 lényegesen befolyásolják. Ha már most az így kapott, legjobb oxidációellenállású ötvözetet egy újabb ötvözési hozaggal újra variáljuk, akkor a kísérlet megismétlésénél újabb ered-10 mények sorát kapjuk; ily módon tehát az ötvözetek rozsdabiztosságát rendszeresen megállapíthatjuk, aminek nagy gazdasági jelentősége van, ezenfelül az acéltól megkívánt tulajdonságokat (keménység, 15 tartós vágóképesség stb.) összhangba hozhatjuk a korrizió elleni teljes vagy leg alább részleges ellenállással, amire ma mindenütt törekednek. A találmány keretében természetesen 20 más vegyi oldatokat, különösen pedig más oxidációs szereket is alkalmazhatunk. Közönséges vas, kereskedelmi acélak, különböző acélműveknek nem rozsdásodó 25 acélai a következő eredményeket adják: Az első oxidáció bekövetkezik: Vas A-kohó B-kohó D-kohó F-kohó K-művek acéla acéla acéla acéla acéla 144«C 160°C 173°C 189°C 208°C 216°C. 30 Oly acélötvözet, melynek szén- és mangántartalma ugyanaz, de az ötvözési liozagként alkalmazott krómtartalma variál, a következő értékeket adja: (Króm) 2% 4% 8% 16% 20% 35 az első oxidációnyomok mutatkoznak: 146° C 149° ü 158° C 196° C ? Az új eljárás tehát abban áll, hogy hőmérővel fokozatonként azon hőmérsékletet mérjük, melynek egy forró kémiai 40 oldat speciális, jellegzetes kritikus koncentrációja felel meg, mely oldat egy oxidációs szert és ennek bomlástermékeit tartalmazza és mely hőmérsékleten az acélnak és vasnak minden ötvözete fém-45 felületén pont-, vonás-, sziget- vagy foltszerűen vagy teljes egészében a vegyi oldat oxigénjével vegyületet képez. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vas, továbbá acél- és vasötvözetek rozsdabiztosságának rend- 5C szeres és gyors megállapítására, azáltal jellemezve, hogy hőmérővel fokozatonként egy forró oxidáló sajátságú oldatnak azon hőmérsékletét mérjük, melynek azon speciális jelleg- 5E zetes kritikus koncentráció felel meg, melynél a vasnak, az acél- és vasötvözeteknek az oldatba bemártott próbái fémfelületükön az oldat oxigénjével vegyületet képeznek. 6( 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy forró alkálikus oldatban, mely oxidációs szert és ennek bomlástermékeit tartalmazza, a méréseket hőmé- 6E rővel, pl. az oldat hőmérsékletemelkedésének minden Celsiusfokánál végezzük és a bemártott acélpróbákat addig figyeljük meg, amíg az ötvözetet homogenitása szerint az oxidációs 7( jelenségek pont-, vonás-, sziget- vagy foltszerűen vagy teljesen fedően mutatkoznak, ahol is a differenciáltan kapott hőmérsékletadatok a relatív vagy abszolút rozsdabiztosságot jel- 71 lemzik. 3. Vegyi oldat az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy 100 rész 33%-os nátronlúgból, 10 rész nátronsialétromból és 8C 2—3 rész önmagától képződő bomlástermékből áll, ahol is a vegyi oldat alkalitását előnyösen marómész hozzáadásával tartjuk fenn. 4. A 3. igényben védett oldat foganato- 8E sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nátronlúg és a nátronsalétrom helyett más lúgok oldatait, esetleg más oxidációs szereket alkalmazunk. Pallas nyomda, Budapest.