96137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél- és vasötvözetek rozsdabiztosságának rendszeres és gyors megállapítására

— 2 — nítás szerint pont-, vonás-, sziget-, vagy foltszerűen vagy teljesen fedően mutat­koznak; az oxidok színe nem egységes, hanem azokat az ötvözet hozaganyagai 5 lényegesen befolyásolják. Ha már most az így kapott, legjobb oxidációellenállású ötvözetet egy újabb ötvözési hozaggal újra variáljuk, akkor a kísérlet megismétlésénél újabb ered-10 mények sorát kapjuk; ily módon tehát az ötvözetek rozsdabiztosságát rendszeresen megállapíthatjuk, aminek nagy gazda­sági jelentősége van, ezenfelül az acéltól megkívánt tulajdonságokat (keménység, 15 tartós vágóképesség stb.) összhangba hoz­hatjuk a korrizió elleni teljes vagy leg alább részleges ellenállással, amire ma mindenütt törekednek. A találmány keretében természetesen 20 más vegyi oldatokat, különösen pedig más oxidációs szereket is alkalmazha­tunk. Közönséges vas, kereskedelmi acélak, különböző acélműveknek nem rozsdásodó 25 acélai a következő eredményeket adják: Az első oxidáció bekövetkezik: Vas A-kohó B-kohó D-kohó F-kohó K-művek acéla acéla acéla acéla acéla 144«C 160°C 173°C 189°C 208°C 216°C. 30 Oly acélötvözet, melynek szén- és mangántartalma ugyanaz, de az ötvözési liozagként alkalmazott krómtartalma variál, a következő értékeket adja: (Króm) 2% 4% 8% 16% 20% 35 az első oxidációnyomok mutatkoznak: 146° C 149° ü 158° C 196° C ? Az új eljárás tehát abban áll, hogy hő­mérővel fokozatonként azon hőmérsékle­tet mérjük, melynek egy forró kémiai 40 oldat speciális, jellegzetes kritikus kon­centrációja felel meg, mely oldat egy oxidációs szert és ennek bomlástermékeit tartalmazza és mely hőmérsékleten az acélnak és vasnak minden ötvözete fém-45 felületén pont-, vonás-, sziget- vagy folt­szerűen vagy teljes egészében a vegyi oldat oxigénjével vegyületet képez. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vas, továbbá acél- és vas­ötvözetek rozsdabiztosságának rend- 5C szeres és gyors megállapítására, az­által jellemezve, hogy hőmérővel fo­kozatonként egy forró oxidáló saját­ságú oldatnak azon hőmérsékletét mérjük, melynek azon speciális jelleg- 5E zetes kritikus koncentráció felel meg, melynél a vasnak, az acél- és vasötvö­zeteknek az oldatba bemártott próbái fémfelületükön az oldat oxigénjével vegyületet képeznek. 6( 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy forró alkálikus oldatban, mely oxidációs szert és ennek bomlástermé­keit tartalmazza, a méréseket hőmé- 6E rővel, pl. az oldat hőmérsékletemel­kedésének minden Celsiusfokánál vé­gezzük és a bemártott acélpróbákat addig figyeljük meg, amíg az ötvöze­tet homogenitása szerint az oxidációs 7( jelenségek pont-, vonás-, sziget- vagy foltszerűen vagy teljesen fedően mu­tatkoznak, ahol is a differenciáltan kapott hőmérsékletadatok a relatív vagy abszolút rozsdabiztosságot jel- 71 lemzik. 3. Vegyi oldat az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jelle­mezve, hogy 100 rész 33%-os nátron­lúgból, 10 rész nátronsialétromból és 8C 2—3 rész önmagától képződő bomlás­termékből áll, ahol is a vegyi oldat alkalitását előnyösen marómész hozzá­adásával tartjuk fenn. 4. A 3. igényben védett oldat foganato- 8E sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nátronlúg és a nátronsalétrom he­lyett más lúgok oldatait, esetleg más oxidációs szereket alkalmazunk. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents